Anti, R.hu: Nagyon régen beszéltünk utoljára, azóta rengeteg víz lefolyt a Dunán és halomnyi új információ van a zenekarral kapcsolatban. Mindenekelőtt szeretnék gratulálni a kislányod születéséhez, de kérlek oszlass el egy kételyt ezzel kapcsolatban, ugye ezentúl is dinamikusan működik majd a Halor illetve ez mennyiben befolyásolja majd a zenekar tevékenységét?

Komondi Ákos(énekes/basszusgitáros): Először is, köszöntöm a rockerek.hu olvasóit. Minden rendben van a családdal, Réka növöget, mint a bolondgomba – hamarosan úgyis lecseréljük az egész zenekart, lévén, hogy Bélának is két gyermeke van-, idehaza minden a legnagyobb rendben van, és mint láthatod jön az utánpótlás is. Aggódni viszont tényleg nem kell senkinek, a Halor gőzerővel és felfrissült lendülettel halad az úton, minden eddiginél elszántabban keverjük a betont, öntjük a nehézfémet :)

R.hu: Sárközi Ádám személyében a közelmúltban távozó Laczó Gyuszi helyére új, fiatal gitáros került. Mennyiben változott ezzel a banda stílusa illetve mi kell ahhoz, hogy adott esetben a terces, ikergitáros részek makulátlanul menjenek? Az új dalok írásában a kisebb korkülönbség ellenére, mennyire adtok teret Ádámnak?

K. Ákos: Ádám nagyon jó gitáros és már az első perctől tudtuk, hogy jó választásnak bizonyult… nem volt nehéz számára megtanulni a nótákat, szabadjára engedheti a fantáziáját a szólók terén is és nem utolsó sorban véleményem szerint hihetetlenül passzol Béla(Csaba Béla Gábor gitáros- a szerk.) és Ádám gitárjátéka. Emellett Ádámnak a hangja is remek, szóval új távlatokat nyitott a zenénkben a hármas vokál is.

Komondi Ádám(dobos): Ádámmal a banda még keményebb lett. Félelmetesen pontosan, feszesen játszik, így még sosem szólt a Halor, mint most… Talán pont fiatal kora miatt az esze nagyon vág, magyarázni sem kell neki semmit, szinte a gondolatunkat kitalálva nyomja a témákat. A fő nótaíró Ákos, de ahogy eddig is, mindig teret adtunk az egyéni ötleteknek. Szóval Ádám teljes értékű tagnak számít.

R.hu: Egyik örömteli hír, hogy egy kis német kiadónál vagytok egy éves szerződéssel. Mit jelent ez a zenekar életében és hogyan segít nektek a kiadó?

K. Ákos: Eddig tényleg csak pozitív dolgokat tudok a Rock It Up Records-szal kapcsolatban mondani. Nagy részük van benne, hogy ki tudtunk jutni Ausztriába és Olaszországba, valamint szerveződik egy mini Európa turné két másik Rock It Up Records-os olasz zenekarral. Emellett terjeszti a lemezünket főleg Németországban, valamint a lehetőségeihez mérten (hiszen egy tényleg kicsi kiadóról beszélünk) megpróbál minél több helyen reklámozni minket (válogatás lemezek, interjúk, kritikák főleg német sajtóban)

K. Ádám: A kiadónak hála még több emberhez eljut a zenénk, és lehetőségünk nyílt általa több külföldi bandát megismerni, valamint külföldön zenélni.

R.hu:Mostanában elvállaltatok egy két külföldi bulit is, ami valljuk meg nem adatik meg minden zenekarnak. Tudnál egy kis élménybeszámolót írni ezekről a koncertekről? A Jövőben szívesen játszanátok odakint?

K. Ákos: Idén Ausztriában és Olaszországban léptünk fel… hihetetlen élmény volt mind a kettő… maga az utazás, a szép tájak, valamint mindkét helyen a szervezők hozzáállása és a remek közönség… egyik helyen sem ismerték a nevünket, mégis főbandaként játszottunk és iszonyatosan nagy sikerünk volt… ennek eredményeként még idén megint megyünk Ausztriába, ahol a Primordial és a Dark Tranquility társaságában fogunk fellépni.

K. Ádám: Többször játszottunk már Szlovákiában, Ausztriában, Németországban és egyszer Olaszországban is. Ennyi tapasztalat alapján el lehet mondani, hogy külföldön teljesen másképpen zajlanak a dolgok, mint nálunk.

K. Ákos: Hát igen… apró dolgok, amik tényleg megragadják az embert… mindenhol kajával és rengeteg sörrel vártak bennünket, Ausztriában reggelit is kaptunk… ez nem eget rengető befektetés a klub számára, de a fellépő zenekar teljesen máshogy érzi magát… ilyet Magyarországon sehol sem tapasztaltunk… van mit fejlődnünk

K. Ádám: Oké, de azt se felejtsük el, hogy megállapodtunk egy bizonyos összegben és kétszer annyit kaptunk csak azért, mert tetszett nekik és a közönségnek is a produkciónk.

K. Ákos: jahhh, igen… Rengeteget kell fejlődni Magyarországnak..

R.hu: Szintén mostanában lehetett olvasni a különböző rockzenével foglalkozó hírportálokon( megmondom őszintén pornó oldalakon nem találtam ilyen hírt), hogy meghívásotok van egy Running Wild tribute lemezre... Kik szerepelnek még azon az anyagon, tudnál egy-két érdekességet mondani róla?

K. Ákos: Gyakorlatilag ezt is a kiadónknak köszönhetjük, hiszen ő hívta fel a figyelmünket erre a lehetőségre (és segített is nekünk lebonyolítani az egészet). Ez a hivatalos Running Wild dupla tribute lemez a ReUnation címet fogja viselni, idén ősszel fog megjelenni és javarészt underground bandák nyomják majd az iszonyat Running Wild nótákat (pl. Custard, Chinchilla, Suidakra, Thunderstorm). Hihetetlenül nagy megtiszteltetés és sokszor még mindig nem igazán hiszem el, hogy ez velünk megtörtént… annak idején a Running Wild zenekar miatt (is) ragadtunk hangszereket és aki ismeri a Halort és volt koncertjeinken (főleg régebben), nem is rejtettük véka alá, hogy szeretjük őket, hiszen jópár feldolgozást hallott már tőlünk a nagyérdemű. Amit már várok az a hivatalos megjelenéssel egybekötött ‘Release party’, amire a tribute lemezen szereplő zenekarok és a média mellett a Running Wild zenekar is hivatalos… az lesz ám a beszarás, ha kezet szoríthatunk Rock'n'Rolf-fal:))) Amit még fontosnak tartunk: az általunk kiválasztott nóta a Little Big Horn a Blazon Stone albumról. Ahogy annak idején a Running Wild is tette ezen album stúdiófelvételén, mi is a közönséget, a Halor és Running Wild rajongókat kérjük meg, hogy vokálozzanak ebben a nótában… erre már tettünk is felhívást a weboldalunkon és természetesen 2-3 nap alatt be is telt a létszám!!!! Köszönjük mindenkinek!!!

R.hu: Manapság rengeteg zenekar, több dalt is megklippesít adott lemezükről, ha minden igaz a Ti "Welcome To Hell" nagylemezetekről a Face To Face nóta került hasonló sorsra. Terveztek még esetleg más dalokat felvenni? Egyébként hogy készült és hol az említett klipp, egy-két aprósággal tudnál szolgálni az olvasóknak ezzel kapcsolatban?

K. Ákos: Tulajdonképpen a Welcome To Hell lemezen szerepel az első két kislemezünk címadó nótája is, amelyekre már korábban készítettünk klipet, ezért nem gondolkodunk újabb dalokat megklippesíteni; bár rengeteg ‘klippszerű’ videó megtalálható rólunk a youtube-on (például Béla által készített Gods Of War klip), ugyanúgy, mint élő koncertfelvételek… érdemes tehát böngészni, keresgélni ezeket.
Amúgy a Face To Face klipet eredetileg szabadtéren, egy kőfejtőben akartuk felvenni, csak pont azon a napon (miért is ne) esett az eső, ezért kénytelenek voltunk egy raktárban meghúzni magunkat… de, ha már minden felszerelés ott volt, akkor nem vesztegettük az időt, és leforgattuk a klipet… nem bántuk meg, mert szerintem sokkal jobb lett így, mintha szabadtéri forgatás lett volna.

R.hu: Általában megszoktam kérdezni a zenészektől. Egyáltalán mit jelent a mai világban zenésznek lenni? Milyen fizikai és erkölcsi feladatokat ró ez egy emberre, mennyiben korlátozza ez a szabadidejét? Van egyébként példaképetek?

K. Ákos: Nem tartom magunkat zenésznek, hiszen nem ez a fő hivatásunk… mindenkinek van munkája, vagy éppen suliba jár még… ezért a banda rengeteg szabadidőt elvesz, pontosabban pont a szabadidő egy részét áldozzuk erre.

K. Ádám: Manapság ez még nehezebb, mint bármikor. Hatalmas a túlkínálat sok a jó banda, és ha az ember jelen akar lenni, azért nagyon keményen kell küzdeni. A dolog nagyon sok lemondással jár, de ha nem lenne a mérleg pozitív, nem csinálnánk.

R.hu: Nagyon fiatal korától követem a gárda munkásságát és azt kell mondjam, a kezdeti színtiszta heavy/power metal irányvonal manapság már egy erősebb, a műfaj határait is feszegető stílusnak adja át a helyet. Ennek ékes tanúbizonyságai, az olyan vérmesebb dalok, mint a Wellcome To Hell vagy éppenséggel a Hell Is Rising. Mit gondolsz minek tudható be ez illetve a jövőben milyen stílus várható a zenekartól?

K. Ádám: Nagyon jól látod, a zenekar történetében kimutatható a kétségtelen fejlődés mellett egyfajta folyamatos keményedés, durvulás. Ez nem szándékos, mindannyian imádjuk a durvább zenéket is. A dallamosságot megtartva úgy érzem, hogy lágyabbak nemigazán leszünk sosem.

K. Ákos: Nem állítottunk magunk elé sohasem egy követendő utat, tehát sohasem mondtuk azt, hogy okés, akkor a következő dal, a következő lemez ilyen és ilyen lesz, ezen, vagy éppen azon stílusirányzat felé fogunk hajlani; de tény, hogy a kezdeti iránytól már jócskán eltértünk, de szerintem mindig “halorosak” maradtunk. Szerintem nem baj, ha egy zenekar tud fejlődni és más más-arcát képes megmutatni… az első lemezünk is kellőképpen színes volt és ugyanez igaz lesz a következő albumra is, bár tény, hogy sokkal karcosabb, keményebb, olykor brutálisabb lesz az ‘új’ Halor…

R.hu: Hogy készülnek az új dalok? Előre megírt alapokkal dolgoztok vagy pedig ragaszkodtok a szimplán próbatermi jammelgetős verzióhoz?

K. Ákos: Általában én szoktam a nóták zenéjét hozni. Otthon a ‘mini stúdióm’ segítségével feldemózom a dalokat, majd mindenkinek megmutatom… otthon mindenki elrágódik rajta, aztán a próbák során csiszolgatjuk, de lényegében a váz marad olyasmi, amit én elterveztem… de nem feltétlenül ragaszkodunk ehhez a megoldáshoz, hiszen a gityósok ötleteit a próbateremben szoktuk összejammelni, illetve Ádám már jelezte, hogy neki is sok ötlete van, amit otthon felvett, szóval hamarosan előkerülnek az ő riffjei is.
Meg kell jegyeznem, hogy most éppen egy olyan nótán dolgozunk, melynek a fő zenei vázát dobos Ádám hozta… elképzelhetitek, hogy milyen lesz :))))))

R.hu: Mire lesz várható az új album, esetleg gondolkodtok e egy szimfonikusabb megoldásban, mint anno a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar tagjaival felvett Victory című dal volt?

K. Ákos: Az albumot szeretnénk még idén összehozni, de ez sok mindentől függ… ígérem, hogy igyekszünk!!!! :) Most jelen pillanatban nem gondolkodunk szimfonikus ötletekben, illetve projektben. Szeretnénk 100%-kal a Running Wild tribute lemezre, valamint az új Halor albumra összpontosítani… szeretnénk, ha mindkettő a lehetőségünkhöz, és a tudásunkhoz képest a legjobb legyen!

R.hu: Zenészként mennyire éreztek potenciált a magyar csapatokban avagy a meglátásotok szerint mi kell ahhoz, hogy esetleg magyar földről is több sikeres csapat kerüljön az európai élmezőnybe?

K. Ádám: A tehetségen, akaráson kívül, a kapcsolatokon van a hangsúly. Azt tudomásul kell venni, hogy a külföldi piacok is nagyon telítettek, ráadásul a magyar bandák odakint eleve lépéshátránnyal indulnak. Külföldön érvényesülni még nehezebb, mint itthon, viszont ha már az ember kijutott, a kinti feltételek ezerszer előnyösebbek egy banda számára. Ott nem kell harcolni a kialkudott gázsiért, sőt, van, hogy többet adnak. Ez itthon elképzelhető? Ott tudomásul veszik, hogy te, mint zenekar szolgáltatást nyújtasz, amiért természetes az ellenszolgáltatás. Az étel-ital-ellátás-szállás pedig a lehető legalapvetőbb dolog. Ehhez itthon nem voltunk hozzászokva.

R.hu: Mit gondoltok, mivel lehetne több fiatalt a rock zászlaja alá csábítani? Éreztek e lényegi különbséget ezen a téren, összehasonlítva a gyerekkorotokat és napjainkat?

K. Ákos: A rock zene sohasem arról szólt, hogy nyalókával csábítsuk az embereket, hogy még többen jöjjenek el egy koncertre… a rock zene sohasem volt a média által szeretett, vagy támogatott stílus, de mindig jelen volt a zenei kultúra palettáján. Ez a zene nem arról szól, hogy akkor csináljuk, ha kíváncsiak ránk, csak akkor koncertezünk, ha jó sokan vannak a bulikon… aki így gondolkodik, az jobb, ha leteszi a gitárját és továbbnézi a Mónika show-t…

K. Ádám: Úgy gondolom, hogy a “mindig lesznek rockerek” hatalmas közhely, de igaz, nincs ez másképpen ma sem. A műfaj népszerűségében megfigyelhető mindig egy hullámzás: egyszer többen, egyszer kevesebben kedvelik. A kilencvenes években jött mélypont, majd egy nagy emelkedés után most ismét leszállóágat érzek, de van egy törzsréteg, aki emellett a zene mellett állhatatosan kitart, és mindig lesznek olyanok akik hozzácsapódnak ehhez a tömbhöz. Én magam nem is érzem úgy, hogy csábítani kell a fiatalokat, ők úgyis megtalálják maguknak a rockzenét. A kérdés második felére válaszolva nagyon sok a különbség a gyerekkorom, és a mai viszonyok között. A legalapvetőbb, hogy akkor az egyes zenei stílusok nem voltak ennyire szerteágazóak, szétaprózottak, mint manapság. Hatalmas a kínálat, nagy a verseny, de ez csak a minőségnek kedvez. Amikor gyerek voltam, bármilyen zenekar játszott a színpadon, az érdeklődést váltott ki. Ma már nem lehet akármilyen produkcióval színpadra állni, a saját keretek között a lehető legtöbbet, legjobbat kell nyújtani, hogy odafigyeljenek. Persze ennek is megvan a negatív oldala: sokkal nehezebb az emberek érdeklődését felkelteni.

R.hu: Hol lesz látható a közeljövőben a zenekar és az érdeklődők, gyűjtők hol szerezhetik be anyagaitokat?

K. Ákos: Május 15-én Sárváron, júniusban Kaposvárott szedjük szét a színpadot, júliusban pedig Ausztriában játszunk majd a Kaltenbach Open Air fesztiválon… egyelőre ezek a dátumok fixek, de természetesen még jöhet mellé 1-2 új datum is… érdemes figyelni a weboldalunkat www.halormetal.hu-t, hiszen mostanában elég sok minden új információ és frissítés lesz a site-on.


R.hu: Köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok a zenekarnak!

Ákos és Ádám: Mi köszönjük szépen, és külön üdvözlünk minden fémszívűt a portálról!

Írta Antal Ádám
Fényképek: Halor Hivatalos Honlap