Lelkünknek élni kell!
Myg élünk szállni kell!
S ha idők nagyura eljő
Mosollyal leljünk békét
Hol szívünk fél
Álmok Éjsötét mélyén
Szivárvány fényünk
Elhagy s oly fakó már
Mennyekbe vágyunk
Hol csak a tökély vár
Ha értenénk
Oh, ha értenénk
Bús életünknek tüze mégis értünk ég
Lelkünknek élni kell!
Míg élünk szállni kell!
S ha idők nagyura eljő
Mosollyal leljünk békét
Hol szívünk fél
Álmok Éjsötét mélyén
Rémálmok nélkül
Nem lenne vigaszság
Hős bátrak nélkül
Nem lenne igazság
Csak kétkednénk
Oh, csak kétkednénk
Tán hibáink homályba hozott üres kort
Mit remélünk mégis?
Döntéssel késve el
Zűrzavart hoz lényünk
Szent törvényt hagyva el
Bús az árny
Megkínzott rózsánk szirmai hullnak
Miért is halunk, ha élünk?
Hisz e rettegésünk réme tesz
Ily bolonddá...
Ily bolonddá... |
