Egy szép napon Don Pedró
Dik móre mit lát.
Éhen bőg a sok rajkó
s nem talál kaját.
A kamrában pokháló
és döglött egér.
Oly messze a jövő hó,
hogy jő a segély.
Zsanázza már Don Pedró
csak dolgozni kell,
Vagy ott legel egy kandisznó
azt csórelni el.
Életednek tüstént vége, reszkess te disznó!
Pörkölt leszel ma estére megesz Don Pedró
Szegény disznót űzték mind,
az egész család.
És a határban messze kint
bezárult a zsák.
Híre ment a fogásnak,
jött a rokonság.
Remélte,hogy bezabálhat
lesz nagy vigasság.
Életednek tüstént vége, reszkess te disznó!
Pörkölt leszel ma estére megesz Don Pedró
Kezdődne a disznótor,
de még el se dőlt.
Hogy mi legyen a disznóból,
sült-e,vagy pörkölt??
És főként kinek jusson
a zsírosabb rész.
Összevesztek a húson,
dolgozott a kés.
Élen járt itt Don Pedró,
Vajdához méltón.
Míg nem ő is leszúrva
feküdt a padlón. |
