Pár perce elmúlt éjfél,
Pultnak dőlve még mindig várlak!
Szar az érzés, hogy ma éjjel megint
Egyedül dőlök az ágynak!
Pohár az asztalon, nézem, ahogy elolvad benne a jég,
Annyi érzés kavarog bennem, amit neked most elmondanék!
Pár percig várnálak még,
De szólnak, zár már a hely!
Kalap, kabát, utolsó fél,
Aztán indulni kell!
Sörrel kezemben, fáradtan, a hajnal még úton talál,
A sok érzés mi kavargott bennem, mint egy vers összeállt!
És hallgasd, neked írtam, neked szóljon, mert te vagy aki kell!
Refr.
Leszek én a szél, leszek én a fény,
Leszek neked a hold, ha túl sötét az éj!
Leszek én egy szárny, ha szállni kész a vágy,
Az leszek neked, amire vágysz!
Pár perc és hazaérek,
Az ágyam magába ránt!
Üres üveg, áramszünet, holnap egy új nap vár!
Reggel majd hívlak, azért mert elmondanám,
A sok érzés mi kavargott bennem, teljesen összeállt!
És hallgasd…
Refr.
Leszek én a szél… |
