Égre szánt,
elveszett!
Merre jár?
Hol lehet?
Meglásd, megszépülök,
ha koporsóba zárnak,
indulhatok végre,
mehetek utánad.
Az után, mi voltál
míg vágyakat vetettél,
könnyeket arattál,
könnyekkel csepegtél
lassan el…
Elfolytál a hóval,
a téllel, jégvirágom,
de én utánad megyek,
én utánad vágyom
még, ha vak is leszek,
nyughatatlan, néma,
ki hang nélkül kiált
sírból sírba néha,
ha tíz körömmel kapar
merre téged gondol,
mert a holt csak alszik
álomköntöst horgol.
Égre szánt,
elveszett!
Merre jár?
Hol lehet?
Égre szánt
hogy én is szálljak,
de elveszett,
rég eltűnt tájak
romjain
indult bomlásnak
a láthatár,
mi csak bennünket várt
Égre szánt,
elveszett!
Merre jár?
Hol lehet?
Hol lehet? |
