Regisztrált tag #72857
Regisztrált: 2017. jan. 23. h. (21:34)
Lakhely: Kunhegyes
Üzenetek 1
Én nem díjazom azokat, akik ezt az utat választják, de nem is vetem meg őket. Egyrészt tényleg bátorság kell, hogy ezt valaki megtegye...és sajnos "gyengeség is", akik ezt az utat választják. Akik ez mellett döntenek, sosem hangoztatják, sajnos sokan nem is kérnek segítséget. A családomból többen is választották ezt kiútnak. Nekik ez megoldotta a problémát...Nekem/Nekünk viszont nem. (Ennek köszönhetően, árva lettem..egyik részéről..). Senkit nem hibáztatok ezért, mégha időbe is telt megemészteni. Van akinek elég pár nap..de van, akinek évek kellenek ehhez a döntéshez...ha lehet ilyet mondani, "nézőpont kérdése". Van, aki sajnos hajlamosabb erre, van, aki nem. Nem kell ehhez feltétlenül depresszióban szenvedni...kiválthatja ezt alkohol, drog, vagy labilis lelkiállapot, vagy más mentális betegség...(Borderline is pl). Sosem haragudtam azokra, akik így döntenek...legyen barát, vagy családtag. Fájó, mert baszottul az..de az Ő döntése...és ha nem kér segítséget..vagy nem látod hamar a jeleit...bizony, ott nem lehet segíteni.
EşzţerEłr|çAmý
Kat3ryne írta: ... Hát van "szerencsém" ismerni pár érdekes tinit (meg nem érdekeset is. Koleszos vagyok, ahol akaratlanul is összeismerkedem az újakkal), és nem egyet ismerek aki folyton öngyilkossággal fenyegetőzik, meg hogy neki milyen rossz. Mert senki nem beszél vele facebook-on, meg ilyesmi. Szóval, úgy érzem, ebből is divat lett.
Egyébként a gondolataim az öngyilkosságról: gyáva és bátor dolog egyben. Gyáva, mert elfut a gondok elől, nem képes megoldani őket, és ezt a könnyebb utat válassza. Bátor, mert attól, hogy rosszul megy valakinek, még nem biztos, hogy képes lesz az öngyilkosságra.
Viszont ha valaki TÉNYLEG meg akar halni, akkor nem otthon begyógyszerezi magát, vagy felvágja az ereit és várja a megváltást, hanem tényleg elvonul, ahol egyedül lehet, és ott csinálja. Nem pedig közszemlére teszi. Bár, aki közszemlére teszi, az úgy gondolom, még az utolsó pillanatokban is azt reméli, hogy így felhívhatja magára a figyelmet. Aki meg otthon csinálja, abban tudat alatt ott van a remény, hogy megtalálják, megmentik, és többet fognak vele foglalkozni. Összetett dolog ez, tudom, hogy nem ilyen egyszerű, és egyáltalán nem általános a téma, de így szedett-vetetten ennyit gondolok erről.
Viszont úgy gondolom, hogy akik az ilyesmit tényleg komolyan gondolják, azokkal tényleg valami nagy baj van, nem feltétlenül mentálisan. Csak EGY ember kell, aki megérti, a megváltást jelentheti!
Gyáva, bátor, és még KURVÁRA ÖNZŐ is egyben!
Vagy legyenek látványosan káros hatással mások testi épségére, onnan mér nincs visszaút mert elintézik.
Hát az meg még nagyobb görénység ha még másokat is belekever a gyökérségébe.
Regisztrált tag #11198
Regisztrált: 2008. júl. 15. k. (11:28)
Üzenetek 983
Mechanix írta: ... pfff... nálam meg azért mert nem vagyok gyökér...
nem minden esetben gyökér szerintem aki öngyilkos...képzelj el egy helyzetet, amiben a szerencsétlennek leég a háza, minden családtagja odavész a tűzben, ő meg egymaga ott marad a semmi közepén úgy, hogy semmilye nincs a világon...ha valaki egy ilyen helyzetben úgy dönt, nem akar mindent elölről kezdeni és inkább öngyilkos lesz...nos, azt meg bírom érteni
én mindössze a hitem miatt nem lennék az, ilyen helyzetben sem...
Kat3ryne írta: ... Hát van "szerencsém" ismerni pár érdekes tinit (meg nem érdekeset is. Koleszos vagyok, ahol akaratlanul is összeismerkedem az újakkal), és nem egyet ismerek aki folyton öngyilkossággal fenyegetőzik, meg hogy neki milyen rossz. Mert senki nem beszél vele facebook-on, meg ilyesmi. Szóval, úgy érzem, ebből is divat lett.
Egyébként a gondolataim az öngyilkosságról: gyáva és bátor dolog egyben. Gyáva, mert elfut a gondok elől, nem képes megoldani őket, és ezt a könnyebb utat válassza. Bátor, mert attól, hogy rosszul megy valakinek, még nem biztos, hogy képes lesz az öngyilkosságra.
Viszont ha valaki TÉNYLEG meg akar halni, akkor nem otthon begyógyszerezi magát, vagy felvágja az ereit és várja a megváltást, hanem tényleg elvonul, ahol egyedül lehet, és ott csinálja. Nem pedig közszemlére teszi. Bár, aki közszemlére teszi, az úgy gondolom, még az utolsó pillanatokban is azt reméli, hogy így felhívhatja magára a figyelmet. Aki meg otthon csinálja, abban tudat alatt ott van a remény, hogy megtalálják, megmentik, és többet fognak vele foglalkozni. Összetett dolog ez, tudom, hogy nem ilyen egyszerű, és egyáltalán nem általános a téma, de így szedett-vetetten ennyit gondolok erről.
Viszont úgy gondolom, hogy akik az ilyesmit tényleg komolyan gondolják, azokkal tényleg valami nagy baj van, nem feltétlenül mentálisan. Csak EGY ember kell, aki megérti, a megváltást jelentheti!
[/quo
az öngyilkosság szerintem félelem élni.Persze kibaszott nehéz a problémákkal szembe nézni felvenni a kesztyűt.Úgy gondolom egyszer minden ember életébe eljön az a perc amikor azt mondja inkább a halál.A választása attól függ van e legalább egy ember akinek fájna az elvesztése.
Hát van "szerencsém" ismerni pár érdekes tinit (meg nem érdekeset is. Koleszos vagyok, ahol akaratlanul is összeismerkedem az újakkal), és nem egyet ismerek aki folyton öngyilkossággal fenyegetőzik, meg hogy neki milyen rossz. Mert senki nem beszél vele facebook-on, meg ilyesmi. Szóval, úgy érzem, ebből is divat lett.
Egyébként a gondolataim az öngyilkosságról: gyáva és bátor dolog egyben. Gyáva, mert elfut a gondok elől, nem képes megoldani őket, és ezt a könnyebb utat válassza. Bátor, mert attól, hogy rosszul megy valakinek, még nem biztos, hogy képes lesz az öngyilkosságra.
Viszont ha valaki TÉNYLEG meg akar halni, akkor nem otthon begyógyszerezi magát, vagy felvágja az ereit és várja a megváltást, hanem tényleg elvonul, ahol egyedül lehet, és ott csinálja. Nem pedig közszemlére teszi. Bár, aki közszemlére teszi, az úgy gondolom, még az utolsó pillanatokban is azt reméli, hogy így felhívhatja magára a figyelmet. Aki meg otthon csinálja, abban tudat alatt ott van a remény, hogy megtalálják, megmentik, és többet fognak vele foglalkozni. Összetett dolog ez, tudom, hogy nem ilyen egyszerű, és egyáltalán nem általános a téma, de így szedett-vetetten ennyit gondolok erről.
Viszont úgy gondolom, hogy akik az ilyesmit tényleg komolyan gondolják, azokkal tényleg valami nagy baj van, nem feltétlenül mentálisan. Csak EGY ember kell, aki megérti, a megváltást jelentheti! [ Módosítva 2011. jún. 06. h. (14:29) ]
Regisztrált tag #49703
Regisztrált: 2011. máj. 15. v. (16:04)
Üzenetek 38
Mint újonc válaszolok, és bevallom, csak felületesen futottam át a témát, de nem is a 2 éves válaszokra reagálok.
A témaindító hozzászólásban feltett kérdésre azért válaszolok: semmi. Aki vagdossa magát, az csak figyelemhiányban szenved. Ha megadjuk neki azt, hogy erre odafigyelünk, csak abban erősítjük meg, hogy helyes amit csinál. Az ilyen személyek terápiára szorulnak.
Az öngyilkosság témája szerintem már más lapra tartozik. Társadalmilag elfogadott, hogy gyávaság megölni magad. Európában, és Amerikában. Gyávaságnak van bélyegezve, mert az ember ilyenkor a problémák elől menekül, legtöbbször. Még is, ahhoz, hogy véget vess az életednek, mérhetetlen bátorság kell. Manapság viszont sokan dobálóznak ezzel, főleg fiatalok. Enyhén szólva is divat lett öngyilkossággal fenyegetőzni, főleg a "szülői elnyomás" ellen. ( Ez itt felvet egy újabb témát, ami nem ide tartozik) Mindemellett, az, aki öngyilkos lesz, akár fiatal, akár felnőtt ember, az nagyon mély lelki sérülést szenvedett el, vagy eszméletlen kilátástalan az élete. Ezek olyan dolgok, amiket nehéz megérteni, főleg, ha nem látjuk át a helyzetét az illetőnek. Nem olyan rég volt hír, hogy egy 14 éves lány öngyilkos lett. Miért? A híradóból csak annyi derült ki, hogy a "gyermeki kegyetlenség áldozata", értem ezalatt, azt, hogy a tinédzserek igen komolyan meg tudnak bántani valakit, főleg ha nem tud beilleszkedni, illetve kirekesztik, szánt szándékkal. Az életbeli kilátástalanságra jó példa azon nagybátyám, akit nem ismerhettem, mert 2 éves voltam, amikor felakasztotta magát, egy olyan feleség miatt, akire a sárkány kifejezés, gyermekded gúnyolódásnak tűnik, egy olyan vakvágány élet miatt, amit kevesen tudnak elképzelni. Lehet, ezen embereket gyávának nevezni, mert nem nézett szembe a problémáival. De velük senki nem törődött annyira, hogy megértse a problémáikat. A lányt az iskolában kinevették, otthon nem foglalkoztak vele, a nagybátyámat a családja le nézte, baráti nem nagyon voltak. Aki öngyilkosságon gondolkodik, annak segítség kell, nem megvetés.
Ezzel elértem ahhoz a ponthoz, hogy az önkezünk általi halál nálunk, és tőlünk nyugatra, mennyire megvetett cselekedet. Tőlünk keletre, pedig a becsület megtartásának utolsó mentsvára. Gondolom sokan ismeritek a harakiri, ill a seppuku kifejezést. A becsületes öngyilkosságot. Ezt az eseményt a nyugat ugyanúgy megveti, értelmetlennek tartja, pedig csak meg kéne érteni a társadalmi, történelmi hátterét, és nem lenézni, és gyávának nevezni azt, aki megteszi.
Bocsánat, hogy ilyen bő lére eresztettem, remélem nem okozok sok gondot az elolvasásával :)
Regisztrált tag #4801
Regisztrált: 2007. dec. 23. v. (18:11)
Üzenetek 5935
Osz János írta: ...
Rocktóber írta: ... Ez így van. Nekem lenne ötletem a megszégyenítésükre.
Demeter, mi vagy Te? Chucky? Damien? A Re-Animátor?
Én vagyok maga a sátán :D:D XD [ Módosítva 2010. jún. 09. sze. (19:49) ] Én azt mondom nemcsak a fiataloké a világ bár énis az vagyok.
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.
Rocktóber írta: ... Ez így van. Nekem lenne ötletem a megszégyenítésükre.
Demeter, mi vagy Te? Chucky? Damien? A Re-Animátor?
LOL:)
"A legtöbb ember olyannak szeret téged, amilyennek akar, hogy legyél. Megtartani ezt a szeretetet nem könnyű. Mindig olyannak lenni, amit elvárnak tőled. Biztosan meg is kapod ezt a szeretetet, ha jól színészkedsz. Ez az igazság."
Jim Morrison
