Góré írta: ... Én nem vagyok nagy DP fan, valahogy sose fogott meg a zenéjük. Egy-két jó daluk van azt annyi. Igaz nem ismerem az életművüket. Hozzáteszem: szerintem nem aor a Purple.
Nem tudom, hogyan álltok a dologhoz, de nekem egyi kedvenc énekesem Joe Lynn Turner. Imátam a Rainbowban, Malmsteen-nél, a Deep Purple Slaves and masters című lmezén, és Glen Hughes-szal közösn alkotott projektben.
Most az 185-ös ajánlom figyelmetkbe. A dallmos rockzee egyik legjobb hangjának 85-ös lemeze egy AOR csoda.
A lemez címe: Rescue you, azaz megmentelek. Ez pont aktuális, mert Turer-mester ezenlemeze tényleg mengment minket már elő hallgatásra a númetáltól és az ilyen kárhozat zenéktől. AOR-en belül a Lite Aor határát súrolja a lemez. Tehát a gitár mellett a billentyús hangszerek is nagy szerepet kapnak. Legjobb dalok a lemezen: Young hearts, Endlessly, Feel the fire, Eyes of love, On the run és a Race is on.
Aki szereti a dallamos, slágeres zenéket annak bizonyára bejön ez a lemez. Én imádom.
Szerintem a Slaves And Masters a LEGJOBB Purple album.
Nem tudom, hogyan álltok a dologhoz, de nekem egyi kedvenc énekesem Joe Lynn Turner. Imátam a Rainbowban, Malmsteen-nél, a Deep Purple Slaves and masters című lmezén, és Glen Hughes-szal közösn alkotott projektben.
Most az 185-ös ajánlom figyelmetkbe. A dallmos rockzee egyik legjobb hangjának 85-ös lemeze egy AOR csoda.
A lemez címe: Rescue you, azaz megmentelek. Ez pont aktuális, mert Turer-mester ezenlemeze tényleg mengment minket már elő hallgatásra a númetáltól és az ilyen kárhozat zenéktől. AOR-en belül a Lite Aor határát súrolja a lemez. Tehát a gitár mellett a billentyús hangszerek is nagy szerepet kapnak. Legjobb dalok a lemezen: Young hearts, Endlessly, Feel the fire, Eyes of love, On the run és a Race is on.
Aki szereti a dallamos, slágeres zenéket annak bizonyára bejön ez a lemez. Én imádom.
Regisztrált tag #9027
Regisztrált: 2008. máj. 24. szo. (17:00)
Lakhely: Gyód - Pécs mellett
Üzenetek 187
öhm én is elolvastam és igencsak felkeltette az érdeklődésemet.
Bütyök! tudnál adni egy linket ahol meg hallgathatnám az Another day from heaven-t? lécci. előre is köszi:)
Regisztrált tag #3059
Regisztrált: 2007. júl. 29. v. (17:05)
Lakhely: Szombathely + Győr
Üzenetek 183
Góré írta: ... Köszönjük szépen a kritikát! Én tuti meg fogom hallgatni ezt a lemezt. Abban viszont biztos vagyok, hogy rajtam kívül csak Thrasher fogja ezt a hozzászólást elolvasni. Szégyen és gyalázat!
Nem lett igazad!:P Én is elolvastam HunBütyök írását!:)
Romani ite domum!
Sziasztok fiúk-lányok!
Azt hiszem megszületett az év rocklemeze.
Sikerült beszereznem, amire vágytam. És ez nem más, mint az új House Of Lords lemez. Címe: Come to my kingdom, azaza Gyere a királyságomba!
Aki belehallgat, az örömmel fogadja el a királyságba való meghívást. A House Of Lords zenéje mindig is zsneiális volt, hiába modernizálódtak kicsit, ami a 2004-es lemezen köszönt vissza igazán. Az új lemez mondhatni, hog a zenekar pályafutásának legjobb alkotása. Az AOR egén az egyik legfényesebb csillag. A lemez összességében nem írható l másként, mint aikor a kemény és mégis rugalmas, és szépen munkált toledói penge találkozik a leglágyabb selyemmel.
Az intro lágy billentyűfutamai és a halk gitár már felkészít minket a röpke egy perc allatt, hogy valami csudajót fogunk hallani az elkövetkező 50 percben. A Lordok Házában 2 perc eltöltése is maga a csoda, nemhogy 52 perc!
Az elős dalt egy gonosznak mondható kissé torzított suttogás/mély énkhang nyitja és egy modernebb riff, ami a 2004-es HOL lemezre jellemző volt. De a 20. másodpercben pedig azt halljuk amire vágytunk: igazi, színtiszta, elbűvölő AOR-t. A Come to my kingdom egy középtempós, megaslágeres AOR himnusz, 2008-as megközelítésben. A gitárszóló nagyon frappáns, és nincsen agyoncicomázva sem. A refrén első hallásra megmarad az ember fejében. Kixsit olyan hangulatom van ha a címadó dalt hallgatom, mintha egy dombttőn állnék, körülöttm virágző mezék, lágyan suttogó erdők és egy meseszép kastély sziluettje bontakozik ki a hajnali fényben az erdő közpén.
A második dal az I need to fly, már sokkal lazább, elmélkedősebb AOR slágergyanús szerzemény. Kimért, középtempós riffek, nyugodt ének, nem túl hivalkodó billentyűs hangszerek. Egyik kedvenc dalom a lemezről.
A 3. dal az I don't wanna wait all night ismét eg ymodernebb riffe nyit, amiből meg is marad a modernitás a dal utolsó másodpercéig. Csupán az ének stílusa van a szokásos AOR stílusba csomagolva. Talán ez a legkeményebb dal a lemezen, és ezáltal a legtömörebb is. Riff és dallamorgia a javából!
A negyedik kompozíció (mert erre csak azt lehet mondnai, mástnem) viszont azt kell mondjam, hogy a melodic roc egyik alapja lesz az elkövetkező 30 évben. Lassú dalról van szó. Another day from heaven a címe. Erre a dalra mást nem is lehet csinálni, csak öleli kedvesünket némán és szótlanul... A lemez legselymesebb része része ez a dal: 4 és fél perc tömény érzelem. Egy hangulat, egy egy érzés. Amikor csak Ő van és Te. És senki más. A világ megszűnik, és két szív egyszerre dobban. A dal végén már csak zongora szól, és automatikusan az ujrajátszás gombr kattint az ember... Mondhatni, hogy ezel ér véget a lemez egyik fele. Az 5. dal már karcosabb, kisség szigorúbb dal. Lenne! Ha az ének témája nem emlékeztetne minket, hogy ez bizony HOL 2008-ban! Az alapriff amúgy egy 88-as Ozzy riffre emékeztet, de nem koppintás, csupán a hangulat van nagyon eltalálva. In a perfect world címe amúgy... hát ige: tökéletes (zenei világ).
A The dream a 6. dal. Igazábol ez szerintem a lemez mélypontja. Ez csak 10/9-es dal. Átlagos dal, bár a refrén alatti gitár-billentyű kooperáció nagyon odavág. Kötelező tananyag minden dallamos rockzenekarnak.
Ezt egy megin modernebb köntösbe bújtatott AOR dal követi, ami frappáns basszusgitárjátékkal kezdődik. A verzék allatt szolid riffelgetés megy végig, a refrénnél viszont alaposan megcifrázzák a srácok. Ajánlatos fülhallgatóval hallgatni, ott jön elő igazán a sok apró, finom, nem arcbamászó dallam.
A 8. dal egy szintén lendületes, hagyományosabb AOR himnusz. beülsz a kocsiba, bnyomod a CD lejátszót és felnyomod a hangerőt, és száguldasz az úton. és száguldasz a dallamok szárnány is közben.
Ezt az I believe címú alkotás követi ami kicsit kimértebb, de ismét hatalmas dallamokkal operáló tétel. Nagyon szép és nagyon szerelmes dal.Szintén arra való dal, hogy kedvesünket nagyon szorosan magunkhoz húzzuk.
A 10. dal olyanmintha az előző hangulat továbbvitele lenne. lassan kezdődik,hatalmas énektémával, és bejön a modern riff. Elsőre nm jött be ez a dal. itt már túl modern a riff. Szrencsére az énekés a billentyű itt is gondoskodik arról, ogy megával ragadjon a téma. A gitárszóló viszont nem jön be. Valahogy túl arcbamászó. Profi, meg tökéletes, de nem ebben a dalban. Mindezek ellenére a One touch nem egy rossz dal.
Ami ezután jön az viszont már azt kell mondjam, hogy szintén AOR himnusz lesz. Gyorsabb mintaz előző két dal. Vigyázat! Abszolút dallamveszély. Egy kétméteres csupaizom deathmetál énekest is azonnal sírba tenne :D
Annyira eltalált dal... nem lehet leírni, ezt hallani kell mindenkinek. Jó, tudom, csak Góré é én szeretjük itt az AOR-t de azért átha valai kedvet kap hozzá...
A lemezt mint kivehető voltaz eddigiekből a kettősség jellemzi, ami nem is baj. A modernség és a klasszikus AOR stílus. úgyhogy az előző AOR himnusz után ismét egy modern riffelésű megadallamos, szuperatom refrénnel megbolondított dal követi. In th e light... kicsit elvont téma. De nem rossz dal. és ezután jön, amitől szem nem marad szárazon. Ha lány lennék akkor meg a bugyim nem maradna szárazon.
Na ki mit gondol mi jön ezután, és egyben mi zárja a lemezt?
Na szabad a gazda? Az album egyik legcsoásabb dala, az Another day from heaven akusztikus verziója!
A kurva életbe! Már 20-adszorra hallgatom és egyszerűen imádom. Zongorakíséret és megavokál! Semmi más. Mansont utálom, de egy interjúban kibaszottul megmondta a farnkót.egy dal lehet nagyon súlyos gitárok nélkül is, pl. egy zongorval is lehet nagyon kemény zenét írni. Hát szerintem ha nem is pont AOR zenére gondolt, de igaza volt. A zongora egymaga ökéletes aláfestése a dalnak. Nem is kell más hangszer. Igazából egy hangyányival jobb is mint a "konnektoros" verziója amit már ajnároztam feljebb.
Nah öszegezve számomra az év lemeze, minden elfogultság nélkül.
Olyan 10/10-es zene, amitől köpni-nyelni nem tudok és csak hallgatom és hallgatom. Minden újabb hallgatás előhoz egy-egy finom kis dallamot, egy érzést, egy hangulatot, amitől nem lehet megúnni.
Arra gondoltam, leírom nektek 10 személyes kedvec AOR lemezemet.
A lista aktuális kevenceimet mutatja:
House Of Lords - Come to my kingdom
Ten - Tha nameof the rose
Axe - V.
Phenomena - Dream runner
Danger Danger - Live and nude(Live)
Strangeways - Living in the danger zone
Hugo - Hugo
Deep Purple - Slaves and amsters
Black Sabbath - Headless Cross
Gary Hughes - Strenght of the heart
