Aetherius Obscuritas - Halott Testbe Zárva Magába zárva él, lelkében ég a fekete láng. Magány veszi körül, nem is volt társa talán. Békétlenség dúl benne, fájdalom láncolja földhöz. Évek súlya húzza mélybe, és saját teste a börtön. Refr.: Nem látja, nem hallja, Nem is érzi talán, Hogy a fájdalom szülötte õ. Nem látja, nem hallja, Nem is érzi talán, Hogy a sötétség gyermeke õ. Halott világ, melybe õ lépett, S halott lelket fogadott e bolygó. Rémület látszik egy fáról, Melyen sápadt tehetetlenség lóg. Halott fák közt jár, melyrõl halott levelek hullanak, Halott dalt fütyül a szél, halott benn a dallam. Romlott világ, melybõl õ jött, Fagyos alkony vette körül. Örök éjszaka az új világban, S minden vágya teljesül. Halott világ, halott a nap, Halott az érzés, mind halottak. http://rockerek.hu/