Andartar - Az örök tél Szürke, gomolygó égbolt, Eltűnt minden, mi rég volt. Befagyott, jeges tavak, Szél hordja szét a havat. Süvöltő fuvallat Járja át a falvakat. Elszáradt, kopasz ágak, Szétfoszlott, üres vágyak. Ref.: Egy korszak véget ért, Az örök tél, mi bennem él. Emberi hús szaga terjeng, Az éji vad felfigyelt erre. Hajtja őt a gyilkos ösztön, Prédája után ered rögtön. Monológ: Mint vonyító farkas, ki a holdat ugatja, Úgy üvöltök én is ködbe burkolva. Választ várok, de hiába, Elvész minden a rideg tájba. Szürke, gomolygó égbolt, Eltűnt minden, mi rég volt. Befagyott jeges tavak, Szél hordja szét a havat. http://rockerek.hu/