Christian Epidemic - Emberen felül


Emberen felül

Népem a kárhozottak.és a bűnök népe
Túl régen élek e romló testbe
Tisztíts meg áldott emberi szellem
Ne kényszeríts már hogy, élnem kelljen,

Életem egy magányos árnyék
Ki kését feni gyermekek torkán
S magam állok most magam előtt
Bosszút állni mint dühöngő orkán

Tudatára ébresztem a világomat
Haldoklunk itt már mindannyian
Az ódon testem, nem lel nyugalmat
Hát kövek alatt hadd nyugodjon sírban,

Emberen felül levő erőket
Felismerve, megnyitva
Egyéniség önállóságát 
Elvesztve,módosítva
Világnak soha nem remélt
Mélységét átjárva
Önnön sorsunkat 
Vállalva, irányítva

Fény csak abban válik áldássá aki végső 
Nem osztható, utolsó és tovább nem fejthető 
Azt ragadja meg, azt emeli fel, s újra álmodja 
A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja 

Elvesztet hitemmel , keserű szavakkal, a tudatom hívott (téged)
Jelekkel melyeket álmatlan éjszakáim során magába szívott

http://rockerek.hu/