DeÁk Bill Gyula - Kastély a hóban Nem tudta hatfelé osztani Szeretetét apám. Apa volt, de nem volt szülő. Neki mindegy talán. Egy otthonba dugott, Hogy vigyázzanak rám Dobogókőn, szép kastélyban, Ami az erdőben áll. Játszottunk a kék teremben, Meleg volt, a koszt jó, Minden este mesélt nekünk A televízió, Lágy zene szólt elalvás előtt, Gramofon, nem rádió, Hangos volt és nagyon gyengéd Az "Il Silenzio". A szánt lovacska húzta télen, Mint egy szovjet népmesében. Hattyú a tóban, Kastély a hóban. Volt házirend, s a jó gyereknek Mézeskalácsház is járt, Botos róka a rosszabbnak, Lókötőknek frász. Megléptem az első héten, Mert nem bírtam tovább, Hogy gép kívánjon minden este Jó éjszakát. Egy tanáromban felismertem Tigris helyett a kecskét, Mekegni kezdtem neki, Ha kérdezte a leckét. Poétának készült, rajtam Úgy töltötte kedvét, Hogy a forró kályhán szavaltatta http://rockerek.hu/