Diszkrét báj - Látomás az északi fényben fürdik a lélek, tovább is mennék, de nem kéne nagyokat inni, valaki sírni, közel magadhoz eltévedt. milyen a jó bor, kérek egy kortyot, kínál az élet mindennel, az, amit érek, már mindennek vége törödj magaddal vesztére. annak a halnak, hiába martad, tudod az élet elvégre nem olyan vészes, valaki éhes, miért akartad mindennel talán, ha szólnál, ott van a torkán, állok egy felhőn és szétnézek zakatol tompán, lassan és lomhán, az utolsó ember is ténfereg. magába szalad a táj, most mondd, hogy mit kívánsz, esik a holdon az ég, hozzál nekem egy felest még! hogyha egyetlenegyszer is gondoltál már rá, ordítani tudnál annyira fáj sohasem hitted, de megtörtént érzed, már gyenge az ember, túlélni kár magába szalad a táj, most mondd, hogy mit kívánsz, esik a holdon az ég, hozzál nekem egy felest még! ezernyi könnycsepp szántja az eget miért nem jöttél, vártalak téged szeretlek élet, a többi nem kéne az északi fényben fürdik a lélek. http://rockerek.hu/