Dressed in Black - Ösztön Ösztön: A nappalt mindig éjre váltja Ez a lázas éhezés Semmi sem lehet túl drága, De mindig túl kevés Az, amink van, ezért enni kell! Én téged, S Te engem falsz fel. Hol a láng kialszik Ott nincs halál De a tükrön túl Már várnak rám A hangok a fények Az ösztön újra ébred Elkísér a hold Az úton, már várnak Ismerős sötét árnyak Az éjszaka az otthonom Hol a világ véget ér Az álom visszatér Hajt a vér szaga A farkasoknak készült lakoma Ki a tükröt látja Szabaddá váll De a tükrön túl Már várnak rám A hangok a fények Az ösztön újra ébred Elkísér a hold Az úton, már várnak Ismerős sötét vágyak Az éjszaka az otthonom Hol az élet véget ér Haldokolva visszatér Egy újabb holnap Már nincs megváltás A tér és idő keresztjén Megfeszül a szív, de majd egyszer Te is Emberré leszel A hangok a fények Fejemben új remények Elkísér a hold Az úton, már várnak Ismerős csalfa árnyak A végzetünk felragyog http://rockerek.hu/