Ezüst Patak - 9.) Unalmas Dal Bujdosik egy árva madár, Minden háztetőre leszáll, Mindig csak azt csiripolja, Nem leszünk egymásé soha.” Keseregni nem való, Abból nem lesz, azt hiszem, hogy semmi jó. Manapság a gondolat már senkit sem Érdekel, nem érint meg! Van mégis úgy, hogy kell a szívnek zenélni! Van mégis úgy, hogy kell, hogy meg kell tenni! Van mégis úgy, hogy kell a szívnek zenélni! Van mégis úgy, ahogy kell… „Hej! Rózsám kellj fel! Gyolcs gatya, pendely. Azér a kis bolondságért, Majd meg hal az ember.” Ez egy unalmas kis dal. Az meglehet, hogy pont ilyen, De mondd, kit zavar? Manapság a gondolat már senkit sem Érdekel, nem érint meg! „Te kis madár, hogy tudsz élni? Mikor nem is tudsz beszélni? Ládd én mennyiket beszélek Mégis rózsám nélkül élek.” „Kis szék kell a lábad alá, Úgy mászol a dunna alá. Dunna-dunna, jaj, de meleg. Kis angyalom mi lesz veled?” http://rockerek.hu/