Gyöngyvér - Rozsdavirág


Földanyánk könnyei hullnak alá,
Szivét perzselve pusztitjuk el.
Arcára égtek a borús fellegek,
Hát békében altassuk el.

Tüneményként jöttünk e szép világra,
Mit tündér királyok festettek rég
Kezünktől pusztult el szivárványa,
kék tengerünk fekete vér.

Sir az égbolt 
Sir az isten
Holt felhők szállnak a tüzes szélben
              ,,Égnek!,,
S nyomában semmi semmi de semmi nincsen.

Óvott minket a kezdet és a vég,
Nap és a hold föld és az ég. 
Kigyó mérgétől gyilkossá váltunk
A megváltás messze még.

Távol az ég:
Kezemet nyújtom, de nem ér el.
Hiába kér
Sóhaja szép:
Csókját érzem, de nem altat el,
Szive fél.

http://rockerek.hu/