Holtidő - Se földön se égen


Van úgy, hogy néha már túl sok itt minden
Hogy olyan dolgok jönnek, amik nem voltak a terveimben
Olyankor jó lenne, ha máshol tudnék lenni
Ha más bőrében egy rövid időre meg tudnék pihenni

Aludni édesen gyermekként újra
vagy nézni a várost graffitiként egy falra frissen fújva
Aztán meg koldusként ülni kinn a járdán
És aprót kapnék attól, akinek több van a bankszámláján

Hogy aztán újra töltve
Kerüljek tárból a csőbe

Kaland az élet, egy őrülten száguldó gyorsvonat
De ha az egész már egy kissé fojtogat
Kell jegy egy olyan hajóra, ami elvisz rosszból a jóba
Kirak majd egy olyan vidéken, ami nincs se földön se égen
Nincsen! Nincs!

Minden napban, hónapban és minden évben
Jöhet egy újabb fordulat ebben a mókuskerékben
A régi dolgokat felváltják majd az újak
És minden egyes ajtó mögött újabbak lapulnak

Hogy aztán újra töltve
Kerüljek tárból a csőbe

Kaland az élet, egy őrülten száguldó gyorsvonat
De ha az egész már egy kissé fojtogat
Kell jegy egy olyan hajóra, ami elvisz rosszból a jóba
Kirak majd egy olyan vidéken, ami nincs se földön se égen
Nincsen! Nincs!

Kaland az élet, egy őrülten száguldó gyorsvonat
De ha az egész már egy kissé fojtogat
Kell jegy egy olyan hajóra, ami elvisz rosszból a jóba
Kirak egy olyan vidéken, ami nincs se földön se égen

Kaland az élet, egy őrülten száguldó gyorsvonat
De ha az egész már egy kissé fojtogat
Kell jegy egy olyan hajóra, ami elvisz rosszból a jóba
Kirak majd egy olyan vidéken, ami nincs se földön se égen
Nincsen! Nincs!

http://rockerek.hu/