Káderek - Végtelenbe érve Végtelenbe érve Hallom még barátom víg dalát A csendet is elviselem A végtelen peremén hallom szavát Ha van miért megküzdenem Hol vagyok? Ne hagyj most magamra! Ha kell én harcolok éjeken át Higgyük el együtt, hogy semmi se fáj! Ha jó neked reggelig tűzben elégni velem Az ütéstől félek, de elébe állok Egy, két, há’ - fel nem adom Keményre estem, de úgyis felállok Négy, öt - fáj, nem tagadom! Dalom, ha szól fejemben még, szívem még érez Számolj rám, hogy éljek még! Tudok szeretni, nevetni még Mert tudnék még nevetni én! De Tőled már egy éjjel választ el De az élet Hit nélkül semmit sem ér Szív nélkül senki sem érez Hang nélkül dalom sem él Gyászolhatjuk nemzetünket végtelenbe érve Hat, hét, nyolc – egy üzenet Engedjük fel zászlónkat, hadd lobogjon végre! Kilenc, tíz – „béke veletek” Kihunyt a fény, köszön felénk egy magányos jéghegy Szólj hozzám! Ébresszél! Te is beszélsz, te is remélsz Sötét van, kihunyt a fény! De az egységtől sok részlet választ el De az élet Hitünkbe mártott remény Itt nappalnak mondják az éjjelt A sötétség fényről beszél De mit kezdjek most a szavakkal? Én a színeket keresem! Meddig tart még az éjjel? Meddig tart még a csend? Te eladnád-e, mi eladható? Megosztanád-e, mi megosztható? Bántanál-e, vagy gondoskodnál? Néznéd-e azt, hogy másoknak mi a jó? http://rockerek.hu/