Keresztes Ildikó - Csak a miénk Viharos vad évek, Szerelmünk megtépték, Csak rongy és sár. Pedig most is égek, S tudom azt, hogy lángolsz te is még. Csak az álarc rejti már. S ha a szívünk éppen tompán szól, Hát tépünk egymás tollából. Már jártunk felhőn túl, Tisztán és piszkosul, Fájt már a tűz, a jég, Mégsem volt még elég. Vad szívünk most is száll, Mint tépett kék madár. S bár szürkébb fent a kék, Mégis csak a miénk. Bilincs, vagy áldás, Szerelmünk körbejár, Vagy jó, vagy fáj. Először megszökés, Utána megszokás, S végül játszunk kicsit még. S ha a szívünk éppen árván szól, Hát tépünk egymás szárnyából. Már jártunk felhőn túl, Tisztán és piszkosul, Fájt már a tűz, a jég, Mégsem volt még elég. Vad szívünk most is száll, Mint tépett kék madár. S bár szürkébb fent a kék, Mégis csak a miénk. Már jártunk felhőn túl, Tisztán és piszkosul, Fájt már a tűz, a jég, Mégsem volt még elég. Vad szívünk most is száll, Mint tépett kék madár. S bár szürkébb fent a kék, Mégis csak a miénk. Mégis csak a miénk. Csak a miénk. http://rockerek.hu/