Keresztes Ildikó - Csak a miénk


Viharos vad évek,
Szerelmünk megtépték,
Csak rongy és sár.
Pedig most is égek,
S tudom azt, hogy lángolsz te is még.
Csak az álarc rejti már.

S ha a szívünk éppen tompán szól,
Hát tépünk egymás tollából.

Már jártunk felhőn túl,
Tisztán és piszkosul,
Fájt már a tűz, a jég,
Mégsem volt még elég.
Vad szívünk most is száll,
Mint tépett kék madár.
S bár szürkébb fent a kék,
Mégis csak a miénk.

Bilincs, vagy áldás,
Szerelmünk körbejár,
Vagy jó, vagy fáj.
Először megszökés,
Utána megszokás,
S végül játszunk kicsit még.

S ha a szívünk éppen árván szól,
Hát tépünk egymás szárnyából.

Már jártunk felhőn túl,
Tisztán és piszkosul,
Fájt már a tűz, a jég,
Mégsem volt még elég.
Vad szívünk most is száll,
Mint tépett kék madár.
S bár szürkébb fent a kék,
Mégis csak a miénk.

Már jártunk felhőn túl,
Tisztán és piszkosul,
Fájt már a tűz, a jég,
Mégsem volt még elég.
Vad szívünk most is száll,
Mint tépett kék madár.
S bár szürkébb fent a kék,
Mégis csak a miénk.

Mégis csak a miénk.
Csak a miénk.

http://rockerek.hu/