Emese jött és megállt
A gyógyszertárba és arra várt,
hogy a tudomány leszállítsa azt a szert
Amitől jobban lesz és várta
Egész nap, bedagadt a lába
És késő lett és a ”vény nélkül” ablakból
Kihajolt egy férfi és mondani kezdte,
Hogy Emese, de Ő közbeszólt erre,
Hogy én csak egy gyógyszerre várok,
hogy itt ne fújjon az a rossz szél
És a fejére mutat az ujján lángok
Pattognak és csodát látott
Az egész Lusta Kígyó Gyógyszertár
Mert olyan szél lett, hogy a lángot
Elfújta és aztán rángott
Az arca míg az ajtóig kisérték
Emese most már indul a buszod
Menj haza szépen, látszik, hogy tudod,
Hogy meg vagy bolondulva
S holnap ne gyere újra. |
