Ne hibázz!
Miért fáj a szívem, sok-sok éve már?
Megszállt a kétely, és nem hagy nyugton, bár
Őszintén éltem, úgy, mint bárki más
Vétkeztem néha, de megbántam talán
Átkoztak százszor, mert más voltam én
Járt ösvényt járni, tudod nem ez volt a cél
Vádoltak százszor, mert bűnös az, ki él
A saját utam jártam szabadon, mint a szél
Refrén: Hé, ember, hát jól vigyázz,az életedben,hogy ne hibázz!
Mindig jó, és tiszta légy,hogy elvigyen a fény
Elmúlhat a szenvedély, de állj ki mindig az elvedért
Mindig önmagad legyél, és emelt fővel élj!
Miért fáj a szívem, sokszor fagyos már
Megedződött abban, hogy gyakran bántották
De ennek ellenére büszkén állok még
Örömtűz fellobban, s tőle megolvad a jég |
