Ifijúságom telik el, azért a szívem hasad el, ájná...
Ifijúság gyöngykoszorú, ki elveszti, de szomorú, ájná...
Én vagyok az aki nem jó a felleg ajtó nyitogató ájná...
Nyitogatom a felleget sírok alatta eleget ájná...
Bolond volnék, ha búsulnék, ha a búnak helyet adnék, ájná...
Én a búnak utat adok, magam pedig vígan járok, ájná...
Édesanyám rózsafája, én voltam a legszebb ága, ájná...
Kihajlottam az utcára, leány s legény bosszújára, ájná...
Virágzik a cseresznyefa, szebben virít a rózsám arca, ájná...
Rózsám arca télbe, nyárba, legvirítóbb a határba, ájná...
Ifijúságom telik el, azért a szívem hasad el, ájná...
Ifijúság gyöngykoszorú, ki elveszti, de szomorú, ájná...
Én vagyok az aki nem jó a felleg ajtó nyitogató ájná...
Nyitogatom a felleget sírok alatta eleget ájná...
Bolond volnék, ha búsulnék, ha a búnak helyet adnék, ájná...
Én a búnak utat adok, magam pedig vígan járok, ájná...
Na-na-na… |
