Pokolgép - Az árnyék


Ott élsz fölöttem a térben,
Idelent meg én,
Követlek láthatatlanul
Utcák kövén. 

Nézek rád házak faláról,
Észre sem veszel, 
Holnaptól nem leszek a szolgád,
Nem is érdekelsz. 

Mindig én éltem a porban, 
Én voltam a láthatatlan, 
Mindig én voltam a sorban 
A legutolsó, de ennek vége van! 

Refr.: Érzem, holnaptól már vár rám a fény, 
       Készülj rá, hogy lelkünk gazdát cserél! 
       Érzem, holnaptól már vár rám a fény,
       Én élek a testedben és te leszel én. 
       Te leszel az árnyék.

Élhetsz majd lenn a porban,
Láthatatlanul, 
Követhetsz, észre sem veszlek,
Én leszek az úr.

Mindig én éltem a porban, 
Én voltam a láthatatlan, 
Mindig én voltam a sorban 
A legutolsó, de ennek vége van!

http://rockerek.hu/