Olyan korszakban születtél,
Ahol a pénz az úr,
Az őszinteség nem erény,
A bátor meglapul.
Ezzel szembe nézel, vagy elrohansz,
De a valóság húsodba mar.
Létezni próbálsz ott is,
Hol a fegyverek hangja szól,
Elmondanád félelmeid,
De egy ököl arcodba sújt.
Ezzel szembe nézel, vagy elrohansz,
De a valóság húsodba mar.
Refr.: Ugye, te is akarod,
Te is akarod a jót,
Azt álmodod nagyon rég,
Te is, amit én?
Azt álmodod,
Te is, amit én,
Azt álmodod!
A kör bezárult, nem juthatsz be,
Akárhogy is fáj,
Lehetsz te Einstein vagy szupermodell,
Nem te vagy a sztár.
Ezzel szembe nézel, vagy elrohansz,
De a valóság húsodba mar. |
