Quimby - Farsang


Jelmezbe bújik az egyik énünk
Azért, hogy vele ma másként éljünk.
Farsangra kél e házi lényünk,
Ha fél.


Én szépen csendben lehányom magam
A bárban ahányan annyian
Vagyunk még párban, ki boldogan
Alél.


Az én térjen magához
Vissza, ahol önmaga van.


Ronggyá rohadt az öltözékünk,
Kilóg belőle a másik énünk.
Az egyikkel együtt bocs, hogy élünk,
Ha hív magához.


Megjöttem, lassan lehányom magam-
ról a ruhám a nappaliban.
Csúsznék melléd, de vigasztalan
A szív.


Az én miért térjen magához
Vissza, ahol önmaga sincs?

http://rockerek.hu/