Állj
Én most más vagyok
Ők megváltoztattak engem
De még mindig azon a véleményen vagyok, hogy
Túl sok ember van
Nem bírom elviselni őket
Tréfákkal kínoznak engem
De a zajok közül a legrosszabb
A szívük verése
Állj! Álljatok meg!
Állj! Álljatok meg!
Én nem, nem bírom elviselni
Állj! Hagyjátok abba a verést
Nem látjátok, hogy nem vagyok jól
De akkor is tovább pumpálják a vért
És, ahogy szaporodnak
Seregként jönnek rám
Nem bírom elviselni őket
Megpróbálom elűzni őket
Álmaimban gyötörnek
A szíveik verése
Állj! Álljatok meg!
Állj! Álljatok meg!
Én nem, nem bírom elviselni
Állj! Hagyjátok abba a verést
Megállj a mellkasban, egy halott szív nem veszteség
Ne mozduljatok
Senki sem kínoz így heccből
Ráengedem a napot a szívetekre
Senki sem kínoz így heccből
Fényt eresztek a szívetekre
Nem esik nehezemre a döntés
Most hazamegyek és hozom a fegyveremet
Állj! Álljatok meg!
Állj! Álljatok meg!
Senki sem kínoz így heccből
Beengedem a napot a szívetekbe! |
