Red Line Offside - Túlélési ösztön szülte öngyilkosság A gépek mellől majd fejjel zuhanunk a sírba Minden amit hátrahagyunk hitvány fakeresztre írva Nem fakadunk sírva, nem fakadhatunk sírva Veszélyérzetünk módszeresen kiirtva És éltet a remény mint hétköznapi perverzió Fontos szerep illúzió idült boldogság vizió Mert nekünk ez így jó keblünkön melengetett kígyó Eleven húsunkba harapva lelkünket kiszívó Bábszínházat, templomot, kuplerájt egybe Önjelölt istenek kibaszott állatkertje A kérdés hogy hitünket mibe vessük Alkalom hogy egymás torkának essünk Bizalmunkat piacra dobjuk Örömmámorban úszva a bokánkat fogjuk A gépek mellől majd fejjel zuhanunk a sírba Elégedetten nyugtázzuk: sorsunk így van megírva Nem fakadunk sírva, nem fakadhatunk sírva Levitézlett hőseink által büszkeségre idomítva És éltet a remény csak éppen a valóság foghíjas Egy évszázadnyi szarból nem húz ki semelyik Nobel-díjas És rázzuk az öklünk, látszólag testünk feszes és izmos De oszlásnak indultunk már és a szag felettébb kínos Bábszínházat, templomot, kuplerájt egybe Önjelölt istenek kibaszott állatkertje A kérdés hogy hitünket mibe vessük Alkalom hogy egymás torkának essünk Bizalmunkat piacra dobjuk Örömmámorban úszva a bokánkat fogjuk Míg végül arcunkra ráfagy az ostoba vigyor http://rockerek.hu/