Salvus - Vetített kép


Ne próbáld elmémbe vésni önmagad,
Folyton csak rám festeni aljas mivoltodat!
Engem nem versz át hamis imáddal,
Arcátlan igéid etesd csak mással!

Poros könyvek mázsás lapjairól
Ismerlek már, láttalak valahol.
Ugyanaz a szörnyeteg egy másik bőrben,
Egy másik helyen és más időben.

Kilépek börtönömből, hogy szétfeszítsem a falakat.
Nem hagyom, hogy más helyezze nyelvemre a szavakat!
Nem véd égi oltalom, így leszek önmagam istene,
Egy magányos szentély egyetlen szelleme.

Mint vetített kép, üvölt felém tekinteted
Képernyőről szórod rám ígéreted.
Vadul nyújtod kezeid fel a magasba
S a vak nyáj béget minden szavadra.

Elrabolt, törékeny álmok titkát
Kiforgatott zsebek visszasírják.
S csak számolod, ha a színjátéknak vége,
Megint hányan dőltek be átlátszó mesédnek.

Árnyékföldön lélekbörtön.
Aljas szándék, rút bábjáték.

http://rockerek.hu/