Tűzmadár - Hazatérés


Édes lények, vad lidércek
Álmot szőnek, téged néznek.
Sötét fények, ködös képek
Éjszakánként hozzád érnek.

Egy ráncos arc néz rád, szívedben ébred a vágy 
A félelmed magadra száradt már.
Hevesen lüktet a vér, de lelked visszatér, 
Álmot szakít a sötétbe tépő fény.
Úgy érzed, nem haza mész.

A nappal ármány, ott állsz a házban árván.
Minden órád magányos várakozás.
Az alkony a vágyad, álmodban láttad
Melyik az igaz lét? Álom, vagy ébredés?

Felvillan egy kép, édes, mint a méz
Bár lenne végre sötétség.
Meddig tart ez még? Fénylények szerteszét,
Az éjjel urát várod, tán eljön még
Megállsz, hogy hazatérj.

A város halkul, szíved gyorsul,
A fény lelassul, a nap eltompul.
Édes lények, vad lidércek
Álmot szőnek, visszatérnek!

Egy ráncos arc néz rád, lelkedben tombol a vágy, 
az álom gyorsul, a cél itt lehet már!
És újra eljön a fény, de szíved már nem zenél, 
A színes kapun végre átléptél.
Úgy érzed most hazatérsz

http://rockerek.hu/