Tales of Evening - Lázadás


Voltam már papírhajó,
Korhű fotó, és álomhozó,
De nem voltam még, szép kikötő,
Honnan indul minden, ha itt az idő.


Az lesz a jó, ha ember leszek,
Akkor majd látják, hogy létezek,
De itt nem csak én, más vagyok,
Miért tegyem azt, amit nem akarok!

Refrén
Ékszer nélkül nincs csillogás,
Tett, ha nincs, csak látomás,
Várni csak úgy, képmutatás,
Te nem vagy olyan, mint bárki más!

Hisz voltál ott, ahol senki sem járt,
De a felhők közt, lehet túl magas már,
Neked itt a földed, itt a helyed,
Aki felszáll innen, a magányba megy.


Várhatsz még a csodára tán,
Álmodj nagyot, de hiába már,
Elvennék tőled, mert senki se vagy,
Azt is, ha kell, mert hagyod magad!

http://rockerek.hu/