Tempeston - Végre Szólj már valamit, nehogy fájjon a képzelet Egyedül nem bírom a képeket. Rázzon az igazság, hogy majd véget ér talán S egyszer eljön újra a másvilág. Refr. Nem kell hajnal, nyeljen el az alkony Nem kell reggel, üljön le az éj Nem kell aznap zúgjon a harangszó A napot tépje szét Nem kell hajnal, nyeljen el az alkony Nem kell reggel, üljön le az éj Nem kell aznap zúgjon a harangszó Az eget törje szét Csendes űrben élek most már nincsen a semmiség Nekem többé nem kell a sötétség. Eljött a másnap sosem vártam másra A fény a tűzzel éppen úgy elég Nekem többé nem kell a sötétség A fény a tűzzel éppen úgy elég Refr., szóló Refr. 2 Nem kell hajnal, nyeljen el az alkony Nem kell reggel, üljön le az éj Nem kell aznap zúgjon a harangszó A napot tépje szét Nem kell új nap eljött az a holnap Nem kell többé újra meg újra Nincs már végzet, elmúlik az élet Végre, végre Nem kell, nem kell, nem kell a holnap… végre, végre… http://rockerek.hu/