Vöröskereszt - Zárlat


Zárlat




Úgy vártam már a hívó jeleket,
de megszakadt az éltető üzenet,
egy könnyed nyári napon.

Azt hittem hogy szállni tudok, 
de rájöttem hogy becsaptatok.
Körülöttem lebeg a hajnali köd.

Kihűl a testem érzem megfagyok,
üszkös a lábam, s végre meghalok.
Fekszem egy márvány asztalon.

Bíbor fátyol borítja testemet
a mélyből feljönni többé nem lehet.
Hallgatom a rekedt kagylózenét.

Elhalt idegek, fakó gondolat, 
dobd el végre a kínos gondokat.
Hurkot vetett körém az éj.

Maradok még, s majd elköszönök!

refr: Fénylik a szike és igen éles,
       selymes a bőröd de nagyon kényes
       sebet ejt a penge, alvad a vér
       a műtőben remeg a fény.

http://rockerek.hu/