Viharmadarak - Mementó


Emlékeim képeskönyve, mit tele írt az élet.
Hosszúra nyúlt gyerekkorom, minek sosem lesz vége.
Hegyek és patakok, sötét erdők mélye.
Gyökereim kapaszkodnak a Zempléni rögbe.

Nagyapám háza fagerendákkal.
Nyögte a múltat, dacolt az árral.
Ma hideg már a tűzhely, az istálló is üres.
Csak a kopjafa jelzi az egykori tüzet.

	Itt voltam boldog, itt voltam gyerek
	Tanúim rá körbe ezek a szent hegyek.
	Ha eljön az óra, mikor indulnom kell.
	Fogadjon be itt a föld, hulljon rám lepel.

szóló

Gazos már a kert, nem terem a szőlő.
Dicső, ami elmúlt, de borús a jövendő.
Hegyek és patakok, sötét erdők mélye.
Gyökereim kapaszkodnak a Zempléni rögbe.

	Itt voltam boldog, itt voltam gyerek
	Tanúim rá körbe ezek a szent hegyek.
	Ha eljön az óra, mikor indulnom kell.
	Fogadjon be itt a föld, hulljon rám lepel.


2x	Itt voltam boldog, itt voltam gyerek
	Tanúim rá körbe ezek a szent hegyek.
Ha eljön az óra, mikor indulnom kell.
	Fogadjon be itt a föld, hulljon rám lepel.
folytat

Chorus1
1x	Itt voltam boldog, itt voltam gyerek
	Tanúim rá körbe ezek a szent hegyek.
1x	Ha eljön az óra, mikor indulnom kell.
	Fogadjon be itt a föld, hulljon rám lepel.
Betét

http://rockerek.hu/