Wellington - A Föld Asszonyai Szivük alatt az élet Összes titka, örök láncolata Szemük előtt a világ Minden árnya, zajló áradata Egyformán óvják a lángot A kiralynők, s az utcalányok Egyformán, várják a percet Mikor először felsir Egy ártatlan lélek Túl sok könnyet és vért láttak ők A világot teremtők Túl sok szárnyaló vágy romjait Szétszakadt álmait De a szeretet és a remény nem hagyta el A Föld Asszonyait A rájuk rótt terhet hordják Van ki keresztet, s van ki glóriát Nevüket versekbe fonták Mennybe emelték, a sárba tiporták Imádták, gyűlölték, átkozták Uralták őket és szolgálták Mások és megis egyek Bárhogy élnek, bárhol létezhetnek Túl sok könnyet és vért láttak ők A világot teremtők Túl sok szárnyaló vágy romjait Szétszakadt álmait De a szeretet és a remény nem hagyta el A Föld Asszonyait http://rockerek.hu/