Wrath of Azazel - Műhely


Műhely (Pokol)

Sötét pince méhéből
Elmúlás-szag árad,
Odalent a szenvedés
Épít a kínnak várat.

Sebzett lelkek árulása
Új erőt ad a Műhelynek,
Görcsös testek rándulása
Félelmet hoz az élőknek.

Felkoncolt, rongyos testek,
Vértől tocsogó, ázott belek,
Hangos sikoltás, újabb törés,
Kíméletlen, kegyelemdöfés.

Még tudatánál lévő megkínzott test
Szánalmas, fájó látványt fest,
A lelke még bízik, hogy életben marad,
De a balta lesújt, a fej leszakad&#8230;

Ahogy az író mártja tollát a tusba,
Úgy vág be mélyen a fűrész a húsba,
Kínzottal eteti meg saját húsát,
Visszahányja minden maradékát&#8230;

Refr.:
Kivéreztetett hullák,
Egy erőtlen kéz,
Sírásba fúló
Őrült nevetés,
Végzetes ölelés,
Fájdalmas nyögés,
Szakadék szélén
Az utolsó lökés&#8230;a Műhely vár rád!

Egymásra dobott kibelezett hullák,
Rohadás pusztítja húsuk ízét&#8230;

Gennyes, lucskos, bűzlő vizelet,
Véres szikétől veszted el eszedet,
Kampókon lógó testrészek láttán
Lelked a sötétben ott marad árván.

Minden pokolban marad egy élet,
Aki fél, bízik, remél, de minek;
Mindig marad egy ordító végzet,
Aki imádkozik, de mondd el, hogy kinek&#8230;Bűneid zsoldja a műhely!

http://rockerek.hu/