Antonín Dvořák 1841. szeptember 8. – Prága, 1904. május 1.) cseh zeneszerző. : Antonín Leopold Dvořák









Antonín Leopold Dvoøák (kiejtés: kb. dvorzsák [ˈdvɔr̝ɑːk]) (Nelahozeves, 1841. szeptember 8. – Prága, 1904. május 1.) cseh zeneszerzõ.
Dvoøák egy Prága melletti településen, Nelahozevesben – a Monarchiában Mühlhausen – született, ahol élete legnagyobb részét töltötte. Tizenegy évesen otthagyta az iskolát, hentestanulónak állt, de késõbb németet tanult Zloncéban. Zenei érdeklõdése azonban egyre inkább elõtérbe került, orgona- és zongoraórákat vett. 1857-ben Prágában tanult egy egyházi orgonaiskolában, de hamar elsajátította a hegedülés tudományát is. Koncertekre járt, különösen Wagner és Schumann mûvei érdekelték. Az 1860-as években a Bohémiai Ideiglenes Színház (a Prágai Nemzeti Színház elõdje) zenekarában volt brácsás, Bedøich Smetana vezénylése alatt. Anyagi gondok miatt tanításra adta fejét, ami szinte minden szabadidejét felemésztette, ezért 1871-ben zenekari pályafutását befejezte és csak komponált. Szerelmes lett egyik tanítványába, aki azonban visszautasította. Bánatát a Ciprusok címû dalciklusában fejezte ki. Rövid idõ múlva korábbi szerelme húgát, Anna Cermakovát vette feleségül.
Dvoøák temetése 1904. május 5-én országos jelentõségû volt.Fáradhatatlanul komponált, 1874-ben 15 mûvet (többek között a 3. szimfóniát) nyújtott be az osztrák állami ösztöndíj pályázatára. Nyert, ami a készpénzen kívül az egyik zsûritag, Brahms bátorító támogatásával, késõbb barátságával is járt. Dvoøák ezután sorra mutatta be mûveit, 1878-tól már a saját vezényletével. Sikert sikerre halmozott, zenéjét elismeréssel fogadták Európában, sõt a Szláv táncokat Amerikában is. 1890-ben kinevezték a prágai konzervatórium kompozíciótanárává, majd egy évvel késõbb elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Három évig maradt Amerikában, ahol élénken érdeklõdött a helyi indián népdalok és a spirituálék iránt. Ezek is hatottak az itt írt 9. szimfóniájára (Az Újvilágból) és az Amerikai vonósnégyesre. 1895-ben írta remek Gordonkaversenyét, majd anyagi gondok közepette visszatért Prágába. Itt ismét elfoglalta konzervatóriumi állását, 1901-ben igazgatóvá nevezték ki. Ekkor írta szimfonikus költeményeit. Három év múlva, 62 éves korában hunyt el szívelégtelenségben.
Mûvei:.
Szimfóniák
1. c-moll, „Zvonicei harangok” 1865.2. B-dúr, 1865.3. Esz-dúr, 1873.4. d-moll, 1874.5. F-dúr, Op.76, 1875.6. D-dúr, Op.60, 1880.7. d-moll, „Londoni”, op. 70, 1885.8. G-dúr, Op.88, 1889.9. e-moll, „Az új világból”, Op.95, 1893.Szimfonikus költeményekA vízimanó, Op.107, 1896.A déli boszorkány, Op.108, 1896.Az aranyrokka, Op.109, 1896.A vadgalamb, Op.110, 1896.Hõsi ének, Op.111, 1897.VersenymûvekRománc, Op.11, 1877.g-moll zongoraverseny, Op.33, 1876.Mazurek, hegedûverseny, Op.49, 1879.a-moll hegedûverseny, Op.53, 1879-1880.h-moll gordonkaverseny, Op.104, 1895.OperákAlfred, 1870.Király és szénégetõ, Op.12, 1871., átdolgozva 1874. ill. 1887.A keményfejûek, Op.17, 1874.Vanda, Op.25, 1875.A ravasz paraszt, Op.37, 1877.Mátyás király balladája, 1881. (a Király és szénégetõ 2. változata – Op.14 – alapján)Dimitrij, Op.64, 1881-1882., átdolgozva 1894-1895. – az opera cselekménye Muszorgszkij Borisz Godunovjának „folytatása”.A jakobinus, Op.84, 1888., átdolgozva 1897.Az ördög és Kata , Op.112, 1898-1899.Ruszalka, Op.114, 1900.Szent Ludmila, Op.71, 1901. (az azonos címû oratórium alapján).Armida, Op.115, 1902-1903.Egyéb zenekari mûvek3 szláv rapszódia, Op.45, 1878.Szláv táncok I, Op.46, 1878.Szláv táncok II, Op.72, 1887.Hazám – nyitány, Op.62, 1882.Husziták – nyitány, Op.67, 1883.A természetben – nyitány, Op.91, 1891.Karnevál – nyitány, Op.92, 1891.Othello – nyitány, Op.93. 1892.E-dúr szerenád vonószenekarra, Op.22, 1875.Szimfonikus variációk, Op.78, 1877.d-moll szerenád fúvósokra és mélyvonósokra, Op.44, 1878.Cseh szvit, Op.39, 1879.Tíz legenda, Op.59, 1881.Scherzo capriccioso, Op.66, 1883.Kamarazenea-moll vonósötös, Op.1, 1861.f-moll vonósnégyes, 1873.a-moll vonósnégyes, Op.16, 1874.B-dúr zongoratrió, Op.21, 1875.D-dúr zongoranégyes, Op.23, 1875.g-moll zongoratrió, Op.26, 1876.E-dúr vonósnégyes, Op.80, 1876.d-moll vonósnégyes, Op.34, 1877.A-dúr vonóshatos, Op.48, 1878.Esz-dúr vonósnégyes, Op.51, 1879.C-dúr vonósnégyes, Op.61, 1881.f-moll zongoratrió, Op.65, 1883.C-dúr terzetto, Op.74, 1887.A-dúr zongoraötös, Op.81, 1888.Esz-dúr zongoranégyes, Op.87, 1889.Dumky-trió, Op.90, 1891.F-dúr („Néger”) vonósnégyes, Op.96, 1893.Esz-dúr vonósötös, Op.97, 1893.Asz-dúr vonósnégyes, Op.105, 1895.G-dúr vonósnégyes, Op.106, 1895.
Oratóriumok
Stabat Mater, 1877.149. zsoltár, 1879, 1887.A kísértetmenyasszony, 1884.Szent Ludmilla, 1886.D-dúr mise, 1887, 1892.Requiem, 1890.Az amerikai zászló, 1892.Te Deum, 1892.Ünnepi dal, 1900.
Kórusmûvek
Három szlovák népdal, Op.43, 1877.Négy sorozat a capella kórus, Op.29, 1876., 1877., Op.27, 1878., Op.63, 1882.Szóló mûvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Négy darab hegedûreHárom darab gordonkára17 zongoradarab

Kedvencek közé jelölték :


[ Hibajelentés / Üzenet a profil tulajdonosnak ]
Hozzászólások :
Nincs hozzászólás.

Hozzászólok :
Hozzászoláshoz belépés szükséges, ha nem vagy még tag, akkor regisztrálj!


Valid HTML 4.0 Valid CSS

 0.0073 s