Edda Művek logo
Edda Művek Ének : Pataky Attila
Gitár : Alapy István
Basszusgitár : Kicsika László
BIllentyűk : Gömöry Zsolt
Dobok : Hetényi Zoltán


Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett - senki nem tudja pontosan a dátumot - amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Amikor a szoba már tele lett hallgatókkal a kollégium folyosóján folytatták, majd heti rendszerességgel az egyetem szomszédságában lévő Boci-bárban zenéltek. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették.

Az alapító Halász József volt. Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Néhány hónap elteltével azonban úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a névválasztás. Ebben az időben került a kezébe egy könyv, melynek a címe: "EDDA-dalok". Megtetszett neki az Edda név, ez lett az új nevük. Ekkor már 1974-et írtak. Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagyfontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az un. ifjabb Edda, melyet Gábor Ignác fordított magyarra. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról "leszóltak", hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett.

A zenekar összetétele az alábbi volt:

Halász József (Jozsó) - dob, zenekarvezető
Beély Katalin (Szuti) - basszusgitár, ének
Ferenczi Zoltán - szólógitár
Zsiga Zoltán (Zsiga) - ének

A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ szervezet kulturális bizottságától kapták. A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) kerül a posztra, majd kiválásával - bevonult katonának - Pataky Attila . Nem sokkal később egy billentyűssel bővülnek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta Őt a billentyűknél. Bár a zenekar fellépéseit egyre többen látogatták, és már nem csak Miskolcon, hanem megyeszerte ismerték őket, a tagok továbbra is csak hobbijuknak tekintették a zenélést, az elsődleges cél a diploma megszerzése volt. Ez alól Pataky Attila volt a kivétel, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az Ő bíztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A vizsgával azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József elkerült Zalaegerszegre, előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát.

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Attila mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik Józsefről 1976 tavaszán kiderült, hogy halálos beteg, abbahagyta a dobolást. Helyére Pataky Attila visszahívta Zalaegerszegről Halász Józsefet, aki elfogadta a felkérést. Szepcsik József hamarosan meghalt, ez volt az első tragédia az Edda történetében. Nemsokára Halász Józsefről is kiderült, hogy nagyon beteg. Egy darabig még játszott betegen, aztán felállt a dobok mögül. 1980-ban, 29 éves korában hunyt el. Az Ő tiszteletére íródott később az "Emlékezni (egy régi jó barátra)" c. dal.

1977-ben kereste fel Attis Slamovits István, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a rock felé fordulnak. A helyi bandákból kiválogatták a célnak legmegfelelőbb embereket, amolyan miskolci szupercsapatot hoztak létre.

Gyakorlatilag 1977 végére állt együtt az új összetételű zenekar:

Pataky Attila (Attis) - ének, zenekarvezető
Slamovits István (Slamó) - szólógitár
Csapó György (Buksi) - dob
Barta Alfonz (Talfi) - billentyű
Róna György - basszusgitár

A megindulás éve 1978. Első fellépésük január 21-én volt Lebesbényén. Ekkor nagyjából 10 saját számuk volt, a műsor többi részét külföldi számok tették ki. Nyár végéig Miskolc környéki bulijaik voltak. Ebben az időben járt a megyében szervező körúton Bakacsi Béla, akinek megtetszett a zenekar és betette Őket egy haknicsoportba, önálló 40 perces műsorral. Ő tekinthető a zenekar pesti felfedezőjének. Segítségével jutottak el először a Dunántúlra is.

1978 nyarán Róna György egyetemi tanulmányai miatt kilépett, helyette Zselencz László (Zsöci) lett az új basszusgitáros. Ezzel a tagcserével tekinthetjük úgy, hogy összeállt az ún. "bakancsos" Edda.

A Budapesttől való távolság nagyban megnehezítette a zenekar helyzetét. A két város közötti 180 km-es táv - az ország Budapest-centrikusságának köszönhetően - valójában sok ezer kilométernek tűnt, ha összehasonlítjuk egy fővárosi és egy vidéki zenekar lehetőségeit. De vállalták a kockázatot, még akkor is, ha Miskolcon sokan nem szerették őket és elfordultak tőlük. Emellett "hétköznapi" gondokkal is küszködtek. Mivel kizárólag a zenéléssel foglalkoztak, csak ebből számíthattak jövedelemre. Amikor ritkábban játszottak, a gázsi is kevesebb volt, ennek egy részét pedig visszaforgatták, beadták a közösbe. A próbaterem is állandó gondot jelentett. Mivel csak a megtűrt kategóriába tartoztak, rövid idő után mindenhonnan kitették őket. Végül aztán úgy döntöttek, hogy Zselenczéknél egy melléképület 4 x 3 méteres helyiségébe "költöznek", ezt nevezik ki stúdiónak. Ide csak a legszükségesebb dolgok fértek be, szinte mozdulni sem lehetett a helyszűke miatt. A falakat tojástartókkal és hulladék szivacsokkal "tapétázták" ki a hangszigetelés miatt. Legfontosabb ismertetőjelük az elszántság volt. Naponta délelőttől egészen estig próbáltak, írták a dalokat. Ezeket a próbákat a barátok és ismerősök gyakran látogatták. Egyszer egy izzasztó próba után valaki ilyesmit mondott: ".Ti olyan keményen dolgoztok, mint a melósok a Művekben." (A "Művek" a város legnagyobb gyára volt, a Lenin Kohászati Művek.) Közben a gyárból odahallatszott a műszak végét jelző duda, s ekkor elhatározták, hogy ezentúl a nevük "EDDA művek" lesz. Ösztönösen éreztek rá arra a közegre, s ezzel a plusz szóval mindent igazoltak. A város mindig inspirálta a zenekart: a vasgyár, füst, melósok, komor tekintetek, nemegyszer a szegénység, mind-mind életük velejárója volt. Amikor Attila először felvette a viharkabátot, a bakancsot, a svájcisapkát, az overallt, arra gondolt, hogy így egy kicsit többet megmutathat majd Miskolcból az egész országnak. Később, mikor már ismertebbek lettek, odaírták a nevük után: "Miskolc", hogy mindenki tudja, honnan jöttek, hová tartoznak. Ennek ellenére a város továbbra sem fogadta el őket, a szülőváros nem ismerte fel saját értékét. Volt egy szakasza a zenekar indulásának, amikor majdnem megfeneklettek emiatt. Szerencséjükre Kazincbarcikáról kaptak segítséget, az ottani művelődési központ igazgatója Hazag Mihály állt melléjük, ott kaptak hivatalos otthont és anyagi támogatást. Ezért is tartották ezt a várost második otthonuknak.

Az első nagyobb lépés az országos ismertség felé, hogy 1978. szeptember 9-én Abaújdevecseren az Omega előzenekaraként léptek fel, majd ezt követően 12-én a miskolci rádiónál elkészítették első felvételüket. Az 1979-es év vidéki koncertsorozattal indult, de a turné során találkoztak budapestiekkel is, és barátságok szövődtek, melyek által ötleteket, segítséget kaptak. Ekkor Attila "beindult", valóságos "utazó őrültté" vált, hajnalonként Pestre utazott, és a zenekar ügyeit intézte. A munka eredménnyel járt, így következhetett az első budapesti fellépés, ami március 29-én volt a Rock-reflektor tehetségkutató verseny keretein belül a Közgáz Klubban. A zenekar eddig még nem tapasztalt nagy sikert aratott. Ennek is köszönhetően óriási turnéval járták az országot. Hamarosan újra eljutottak Budapestre: a Budai Ifjúsági Parkban és a Fővárosi Művelődési Házban is koncerteztek, ekkor még más zenekarokkal közösen (pl. Piramis). Dalaik a fiatalokhoz szóltak, megélt, átélt dolgok ihlették őket, így hitelesek voltak, ezért azokkal hamar népszerűek lettek a fiatalság körében. Zenéjükkel nem céloztak meg tudatosan senkit. Amit átéltek, amit belülről éreztek arról próbáltak írni. Ezrével érkeztek hozzájuk a rajongói levelek, melyek legtöbbjéből szomorú sorsok rajzolódtak ki, sokan az Edda zenéjében találtak menekvést, megnyugvást, itt leltek új otthonra, családra. Eddásnak lenni egyet jelentett - és jelent ma is - egy életérzéssel.

1979 nyarán kockázatos akcióba kezdtek: elhatározták, hogy önálló koncertet adnak a Budai Ifjúsági Parkban. A koncert időpontját illetően június 3-ában állapodtak meg. A főváros határában megpillantott plakát azonban romba döntötte reményeiket: a Piramis koncertje szintén aznapra volt kitűzve a Kisstadionban. Nagyon elkeseredtek, de nem volt mit tenni, 178 fizető néző előtt a színpadra léptek. Mivel kitűnően játszottak, a park igazgatója újabb szerződést ajánlott. Emellett tovább folytatódott az országos bemutatkozás. Július 31-én Cegléden egy építőtáborban adtak koncertet, melyet a Tv is rögzített, ez volt az első tévéfelvételük. Augusztusban három napra Berlinbe utaztak, számukra ez jelentette az első külföldi szereplést. Ez év szeptemberében a P. Mobil előzenekaraként léphettek fel a Budai Ifjúsági Parkban, ahol átütő sikert arattak. Ugyanitt ősszel vették fel első kislemezüket, ami december 22-én jelent meg, rajta az "Álom" és a "Minden sarkon álltam már" c. számokkal. December 26-án átvették az "Év meglepetése" díjat. Edda sikert sikerre halmozott. Szülővárosa - Miskolc - az őszi koncertjükön már sajátjaként fogadta - befogadta - fiait. Sokan ismerték országszerte a Lenin Kohászati Műveket, a DVTK-t, a város színházát, de most már az Eddát is ide sorolták, a zenekar neve - hírneve - is fémjelezte a várost. 1980 első napjaiban ajánlatot kaptak a lemezgyártól az első nagylemez elkészítésére. 11 nap alatt vették fel, április 29-én jelent meg. Az album néhány hónap alatt elérte a 100.000-es eladási példányszámot, így aranylemez lett. Az év elején egy filmgyári ajánlatot is kaptak, s miután átolvasták a forgatókönyvet, elfogadták a felkérést: az Almási Tamás által rendezett Ballagás c. filmhez betétdalokat írtak - Kölyköd voltam, Kínoz egy ének, Néma völgy - sőt a film koncertjelenetében láthatjuk is a zenekart. A Kölyköd voltam és a Néma völgy c. számokkal egy kislemez is megjelent, de a zenei anyag felkerült az 1981-ben megjelent második nagylemezükre is. A legnagyobb munkálatok közepette Barta Alfonzot behívták katonának, miniszteri engedéllyel azonban a stúdiómunkákra kiengedték. Május 27-én a Budai Ifjúsági Park bejáratánál az Edda-koncertre várakozó fiatalokra dőlt 2-3 méter magasból a feljáratot övező 10-15 méter széles korlát és a kövezet. Bár a korlátot nem szándékosan döntötték le, hanem rossz állapota miatt dőlt ki, a parkot - a fiatalok kedvelt szórakozóhelyét - bezárták. Az országos szereplés azonban tovább folytatódott. Egy ORI meghallgatás után bulgár turné is következhetett. Az év végén a "Pop Meccs" népszerűségi szavazásán öt díjat nyertek: az év együttese az Edda művek, az év nagylemeze az Edda I., az év énekese Pataky Attila. Az év dalai kategóriában pedig az "Elhagyom a várost" a második helyet, az év meglepetése kategóriában az Edda művek a harmadik helyet szerezte meg. Mint később kiderült, az égvilágon semmi jelentősége nincs ezeknek a rangsoroknak.

1981 év elejére készültek el a filmzene felvételeivel illetve a második albummal. Ez a lemez is hamar bearanyozódott, majd platina-, később gyémántlemez lett. Közvetlenül a felvétel elkészülte után a Szovjetunióban turnéztak, melyre különleges engedéllyel Barta Alfonz is elutazhatott. Hazaérkezésük után azonban Talfit "visszavárta" a laktanya, de a koncerteknek folytatódnia kellett. Elhatározták, hogy nem vesznek fel új tagot, ezért a dalokat áthangszerelték két gitárra és dobra. Még ebben az évben eljutottak Lengyelországba, és kétszer Csehszlovákiába. Október 3-án vették fel az első koncert-tv-műsort a KEK-en. Az év végén a cannes-i MIDEM-re elkészítettek egy angol nyelvű kislemezt, melyre a "Hűtlen" és a "Rossz állapot" c. dalok kerültek fel. Kevés példány készült belőle, kereskedelmi forgalomba nem került, a fesztiválon osztogatták reklám-anyagként.

1982 is rosszul indult: Csapó György gerincbántalmai, Zselencz László sorozatos ínhüvelyproblémái miatt elhagyni kényszerült a zenekart. Új tagok jöttek: a basszusgitáros a korábban már Eddás Róna György, a dobos Fortuna László (Tüsi) lett. 3 hónapnyi gipsz és egy hónapnyi pihentetés után azonban májusban Zsöci visszatért a zenekarba. Még ebben az évben elkészítették harmadik lemezük anyagát, melyet a lemezgyár nem talált megfelelőnek a dalszövegek miatt, ezért visszadobta azt. Ez évben jelent meg 1-2-3-Start Live címmel egy vegyes összeállítású album, melyre a P.Box és a Karthago dalai mellett az Edda két száma is felkerült (Micsoda komédia, Vörös tigris) Év közben az első album platinalemez lett - ez akkoriban 250.000 db eladott példányt jelentett - így decemberben ún. Platina-turné indult. Ezen három fúvóssal dolgoztak: Kegye Jánossal, Kincses Györggyel és Gömöry Zsolttal.

A harmadik lemez elmaradása miatt nehéz helyzetbe kerültek. Abbamaradtak a koncertsorozatok, elmaradtak a tv- és rádiófelvételek. Valahogy újra hallatni kellett a hangjukat. Nem volt más választás, kiadtak egy lírai lemezt, melyre főleg lassú dalokat vettek fel, s csak reménykedhettek, hogy nemsokára készíthetnek egy nekik megfelelőbb albumot. Végül a "kihúzott" dalok csak 1988-ban jelentek meg a Pataky-Slamovits albumon, de addig is a koncerteken nagy sikerrel játszották őket. A 3. lemez felvételei miatt az 1983-as koncertkörút csak március végén indult el. A lemez júniusban jelent meg.

A stúdiómunkálatok már rossz légkörben zajlottak, 1983 év végére a zenekar feloszlott. A feloszlással kapcsolatban többféle változat is napvilágot látott. Az biztos, hogy nem egyetlen oka volt, több oldalról kell megvizsgálni a folyamatot. A feszültséget megtestesítő két pólus megteremtője Attis és Slamó volt. Abban az időben a popszakma eléggé mélypontra süllyedt, a legnépszerűbb magyar együtteseknek is a fele megszűnt. Azt tudták, hogy változtatniuk kell, de mindkettőjüknek eltérő elképzelése volt a folytatásról. Olyan is előfordult, hogy öten ötfélét akartak. (Aki igazán meg szeretné érteni a zenekar felbomlásának miértjét, annak el kell olvasnia Riskó Géza: EDDA művek - Vasrock c. könyvét.) Talfi nyár elején disszidált, ez csak felgyorsította a bomlást. Akkor még a billentyűk mögé hívták Gay Tamást, de abban a légkörben, olyan körülmények között már nem sokat váratott magára, hogy kimondják: Vége, nincs tovább! Nemsokára hivatalossá is vált, amit már mindenki tudott, és ezt megerősítvén megjelent egy plakát az utcákon:

"Kedves Barátunk! Ezúton tudatjuk veled, hogy az EDDA művek
- tagjainak közös elhatározása alapján - ez év végén megszűnik.
Ezért szeretettel meghívunk 1983. december 17-én, szombaton 19 órára
Miskolcra a Sportcsarnokba a zenekar búcsúkoncertjére".
A koncert elején Danyi Attila mondta be szívességből, amit senki más nem vállalt el:
"Egyetlenegy mondatot szeretnék mondani, egy olyan mondatot, amely sajnos többet nem hangzik el. Hölgyeim és uraim! Következik az EDDA művek!"

A koncertfelvétel kiadásra került Viszlát Edda címmel, ez lett a zenekar negyedik albuma. A felvételnek azonban csak egy részét lehetett használni, mert egy részeg kisegítő zenész "szétfújta" a dalokat. Míg a zenekar és a közönség együtt zokogott, Kegye pl. a Kacsa-táncot fújta. A búcsúkoncert után két nappal volt még egy koncert. Az történt ugyanis, hogy szervezési hiba miatt még egy koncertet lekötöttek jó előre a búcsú utáni időpontra. Ez egy igazi keserű hangulatú koncert volt, ráadásul hazafelé menet autójukkal belefordultak az árokba.

A búcsúkoncertről Almási Tamás tévériportot készített. Azzal az ürüggyel jelentkezett, hogy emléket állít a feloszló Eddának. Végül addig-addig ügyeskedett, míg a riportalanyok szájából összeollózhatott egy jól eladható botrányanyagot. Az anyag megjelenését sokáig húzták-halasztották, Attila többször tiltakozott, jogi útra is került az ügy, de mégis adásba került. Hatására sokan elfordultak Attilától, csak néhány igaz barát és a felesége tartották benne a lelket. Azóta már tudjuk, hogy a búcsúkoncerttel csak az EDDA művek miskolci története ért véget.

Amikor a tagok kimondták a zenekar megszűnését, úgy fogták fel: ha vége, hát vége! Ebbe azonban Attila saját konoksága, "szívóssága", egész életre szóló elszántsága nem nyugodott bele. Nincs tovább? De igen! Legyen az Edda főnix! A mitológia madara, mely elégette magát, és hamvaiból újjászületett. Azonban az Eddának még a hamvait is annyira meggyalázták, hogy szinte alig maradt valami az újjászületéshez. A feloszlott Edda három nagylemezt hagyott maga után, valamint a búcsúkoncert felvételét. És az Edda-tábort! Erre lehetne építeni, de az elmúlt évek nagyon magasra rakták a mércét. Attila tudta, hogy időre van szükség az újrakezdéshez. Nem elég jó zenészeket találni, nem elég azoknak összeszokni, hanem meg kell tanulniuk az Edda-tábor nyelvén zenélni. De ki vállalná a pénztelen próbamunkát? A nyugati világban erre egy menedzser lenne a megoldás, aki fedezné ezeknek a hónapoknak a költségeit, és kockáztatná a befektetést. Nyugaton. Ez jó tippnek bizonyult. Tudvalévő volt, hogy különösen a skandináv országok bárjaiban, éttermeiben, kocsmáiban keresettek a magyar zenekarok. A régi Eddából Fortuna Laci maradt Attila mellett. Úgy gondolták, hogy éjszaka melóznak majd - elég jó gázsiért - szabadidejükben pedig készülhetnek az itthoni újrakezdésre. Attila régi jó ismerőse, Csomós Péter - aki már több évig játszott kint - intézett szerződést. Norvégiába kerültek. Előtte itthon még próbáltak egy darabig, kint 1984. május 1-én kezdtek. Csomós Péter basszusozott, Bige István billentyűzött, és Csillag Endre volt a szólógitáros. Szükség volt egy énekesnőre is, Balázs Ágnest vitték. A követelmények nagyok voltak, igazi show-t kellett nyújtani, de Ők a legjobb tudásuknak megfelelően tették a dolgukat. Csak úgy tudtak talpon maradni az első két hónapban, ha éjjel játszottak, nappal pedig tanulták a nekik idegen, újabb és újabb számokat, a közönség igényeinek megfelelően. Ezek után - mikor már kész volt a kinti műsor - a nappalok felszabadultak, gondolni és készülni lehetett az itthoni újrakezdésre. Ebben Tüsi és Bige István voltak Attila segítségére, sorra készültek az új nóták: komplett számok, billentyűs alapok és megzenésítésre váró szövegek.

Bár kaptak újabb ajánlatokat, november elején a szerződés lejártával visszajöttek Magyarországra. Ebben az időben került adásba az a bizonyos botrányfilm, melynek hatására nemcsak rajongók, hanem sok zenész is elfordult Attilától. Olyanok is, akikkel közös terveik voltak. Szerencsére akadtak barátok, akik bíztatták: Ne add fel! Így az első kábulat után rájött, hogy valóban csak egyetlen válasz lehet azoknak, akik le akarják rombolni az Edda mítoszát: újra beindulni! Először csak ketten Tüsivel kezdték a munkát. Csomóssal nem voltak közös terveik, Bige néhány hét múlva disszidált, Csillag Endrére nem lehetett számítani szétszórtsága miatt. Tüsi és Attila elhatározták, hogy addig minden bulin vendégzenészekkel játszanak, amíg meg nem találják minden posztra a legmegfelelőbb társat. A tagok folyamatos cserélődése miatt 1987 végéig nagyon sokszor változott a zenekar felállása. Legelőször billentyűsökkel próbálkoztak, mígnem rátaláltak Gömöry Zsoltra, Ő azonban nem vállalta azonnal. A basszusgitáros Mirkovics Gábor lett, már csak a szólógitáros hiányzott. Próbálkoztak Mohai Tamással, Szénich Jánossal, Gellért Tiborral. Egy időben az igazi szólógitáros hiányát úgy próbálták áthidalni, hogy Gömöry mellé beállítottak egy másik billentyűst, Béres Ferencet. Tátrai Tibor is játszott kisegítőként a zenekarban, jóindulatú segítsége nagyot dobott az induláson, de nem vállalta az állandó munkát. Aztán újra megjelent a képben Csillag Endre, aki időközben rengeteget változtatott az életén, és szeretett volna újra egy rendes bandában játszani.

Az Edda új élete 1985. április 14-én Szegeden kezdődött. Az volt az első koncert. A régi dalok mellett az újak is megszólaltak. A zenészeknek nem volt okuk az aggodalomra, a régi tábor tagjai mámoros boldogsággal fogadták Őket. Két hónapig turnéztak vidéken, majd következett június 7-e, a Budapest Sportcsarnok, ahol élő lemezfelvétel is készült. Ezen a koncerten hangzott el Attila szájából a következő mondat:

"Alázatosan jelentem, az EDDA művek a mai naptól holtbiztos, hogy él!"

Ez az album - ami a Koncert 1985. címet kapta - lett az Edda ötödik nagylemeze, mely fél év alatt bearanyozódott. Ezen a bulin még vendégzenészekkel léptek színpadra. Jó néhány ráadás-szám után engedte csak az öltözőbe a közönség a zenekart, ahol szakmabeliek gratuláltak a zenészeknek. Köztük volt Slamó is, aki kezet nyújtott Attilának.

1985 nyarán egy újabb probléma merült fel: Tüsi súlyosan megbetegedett, és abbahagyta a zenélést. Talán az eset súlyosságának köszönhetően - kilyukadt az egyik tüdeje - akkoriban többen halálhírét terjesztették, de ez nem volt igaz, a mai napig él. A dobok mögött ekkor kipróbálták Hirlemann Bertalant majd Raus Ferencet.

1986. májusában Rockmajális elnevezésű turnéval járták az országot, a Bikini és a Tátrai-Török-tandem közreműködésével.

1986-ban elkészítettek egy stúdióalbumot nyolc vadonatúj dallal: ez volt az EDDA művek 6. A doboknál ekkor Papp Tamás működött közre, de nemsokára magukhoz csábították Donászy Tibort . Ezzel stabilizálódni látszott a felállás:

Pataky Attila (Attis) - ének
Mirkovics Gábor (Zserbó) - basszusgitár
Gömöry Zsolt (Göme) - billentyűs hangszerek
Csillag Endre (Csuka) - szólógitár
Donászy Tibor (Tipcsi) - dob

Attila volt az akkori pesti Edda egyetlen miskolci tagja. Illetve mégsem: ott volt mellettük Felvinczy Attila, aki 1985 tavaszától - otthagyva miskolci népművelő állását - a zenekar mellett a menedzseri feladatokat látta el. Már a 80-as évek elején szervezett olyan fesztiválokat, melyeken az Edda is fellépett. A búcsúkoncert is az Ő szervezésében zajlott.

A főnix azonban 500 nap alatt újjászülte magát! Az éneke a régi - a hangja maibb. Akik imádták, ettől csak jobban imádják. És jöttek hozzájuk, születtek új hívek.

Kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan koncerteztek, járták az országot. Felléptek az MTK Stadionban Rod Stewart koncertje előtt, majd a Budapest Sportcsarnokban a Deep Purple előzenekaraként, három egymást követő napon. "Börtönben az Edda" - adták hírül a korabeli újságok: érdekes epizód a zenekar történetében, hogy játszottak (játszhattak) a márianosztrai börtönben, néhányszáz elítéltnek (Börtönrock). Rövid jugoszláv, majd svájci turnéra is adódott lehetőségük. Szeptemberben újabb szenzációs koncertjük volt, mégpedig Miskolcon, a Vasgyár - a Lenin Kohászati Művek - acélszerkezeti csarnokában (Vasrock).

Az 1986-os év zenekarának az Eddát választották, és átvehették a Magyar Rádió EMERTON díját is. Ez a formáció azonban csak egy kislemezt - az un. 7. előzetest - tudott kiadni. Ami véglegesnek tűnt Donászy belépésekor, az 1988-ra megváltozott, a zenekar ismét átalakult. Csuka helyét Alapi István, Zserbóét Pethő Gábor vette át. A két fiatal zenészre - akik a Moho Sapiens tagjai voltak akkor - egy tehetségkutató versenyen figyelt fel a zenekar. A szólógitáros poszton úgy történt a csere - miközben zajlott a turné -, hogy a koncertek első felében Csuka játszott, majd a második felében Alapi pengette a húrokat. Ez a formáció 1991-ig állt fenn:

Pataky Attila (Attis) - ének
Gömöry Zsolt (Göme) - billentyűs hangszerek
Donászy Tibor (Tipcsi) - dob
Alapi István (Steve) - szólógitár
Pethő Gábor (Gabcsi) - basszusgitár

Az 1988-as év egy másik poszton is változást hozott. Ekkor került az Edda csapatába egy új menedzser, Molnár Csaba. A mai napig Ő intézi a zenekar koncert-ügyeit. Első megjelent albumuk a Változó idők (1988). Az ezen szereplő dalok egy részét még Csukáékkal játszotta a zenekar, de a nagylemezre már ez a formáció játszotta fel. Ezzel a felállással jelent meg a Szaga van! (1989) és a Győzni fogunk! (1990) lemez. 1990. június 1-én a Kisstadionban egy fergeteges születésnapi koncerttel ünnepelték meg a zenekar fennállásának 10. jubileumát. Ebben az évben jelent meg egy válogatásalbum, Best of EDDA '80-'90 címmel. Az Ő közreműködésükkel készült el a Pataky-Slamovits album is még 1988 őszén. Ez az az album, melyre az 1982-ben tervezett 3. lemezről lehúzott dalok kerültek fel, néhány számmal kiegészülve.

1991-ben jelent meg a Szélvihar című lemez. A lemez stúdiómunkálatai és a megjelenés között azonban újabb változás történt a zenekarban, méghozzá mindkét gitáros poszton. Ugyanis Alapi István és Pethő Gábor is kilépett a csapatból, Kanadába mentek zenélni. A szólógitáros posztra a Pokolgépből elcsábított Kun Péter került ez év áprilisában. A basszusgitáros Kicska László lett, Ő májusban csatlakozott a zenekarhoz.

Pataky Attila (Attis) - ének
Gömöry Zsolt (Göme) - billentyűs hangszerek
Donászy Tibor (Tipcsi) - dob
Kun Péter (Kunos) - szólógitár
Kicska László (Kicsi) - basszusgitár

Még ebben az évben megjelent a 13-as lemez a Szellemvilág, illetve kiadnak egy dupla albumot Az Edda két arca címmel. Az egyik lemezen lírai dalok találhatók, a másik egy koncertfelvételekből összeállított anyag. Egy évvel később megjelenik az Elveszett illúziók, az Edda 15. albuma.

1992 júniusában három hetet töltött a zenekar az Amerikai Egyesült Államokban. Koncerteztek, valamint felvételeket készítettek az "Ég a házunk" című dal angol nyelvű verziójának videoklippjéhez.

1991-től kezdődően, nyaranta rajongók ezrei utaztak a Velencei-tóhoz, hogy néhány felejthetetlen napot töltsenek kedvenceikkel, a zenekar tagjaival. Az agárdi Pop-strand szervezésében évente megrendezésre került - általában július elején - az Eddások Országos Találkozója, közismertebb nevén az Edda-tábor. Volt olyan év, hogy a létszám megközelítette az ötezret. Ezen a hosszúra nyújtott hétvégén a tábor főszervezője - Turbók János (Turbina) - és csapata változatos programokkal várta a táborozókat, melyeken a zenekar tagjai is részt vettek. Hatalmas fürdőzések, labdajátékok többféle változata, játékos programok, beszélgetések, közös nótázás az esti tábortűznél, szépségversenyek, és persze az elmaradhatatlan koncert csábította a rajongók ezreit. Olyan is volt, hogy egymás után két este is színpadra lépett a zenekar, mindkét alkalommal más-más műsorral. Azok a csodálatos napok felejthetetlen élményt nyújtottak mindenkinek, az Edda-táborok a Velencei-tónál semmihez sem fogható összetartozást jelentettek. A táborlakók szerint "az agárdi Pop-Strandon "csak" a kaja, a szúnyog, a nő, a zene, a hangulat és az Edda-tábor a legjobb."

Az 1993-as Edda-tábor kezdeti kitűnő hangulatát azonban tragédia árnyékolta be. Ekkor szenvedett halálos motorbalesetet Kun Péter. A rajongók legnagyobb kedvence volt, a zenekarba kerülése után hamar megszerette és szívébe zárta a közönség. Imádta a motorokat, a zenélés mellett a motorozás volt a lételeme. Július 10-én hajnalban kiment "levegőzni" - felpattant speedmotorjára, egy Yamahára - de többet már nem tért vissza. Velence és Velencefürdő között a 70-es főút 47-es kilométerkövénél Kunos súlyos balesetet szenvedett. Úgy látszik, hogy nagyon kellett odaát egy mosolygós, tiszta szívű gitáros, mint amilyen Ő volt. A mindössze 25 éves rockzenész a helyszínen belehalt sérüléseibe. A tábor szervezői és a zenekar tagjai reggel - pszichológusok tanácsára - még csak a baleset tényét közölték a háromezer táborozóval, és azt, hogy az esti koncert elmarad. Nem akarták a halálhírrel "sokkolni" a táborlakókat. Attila arra kérte a rajongókat, hogy próbálják Eddáshoz méltóan erős szívvel viselni ezt a csapást, és imádkozzanak Kunosért. Mivel nem lehetett tovább húzni a dolgot, azokkal, akik a táborban maradtak, este közölték, hogy valójában mi történt, a többiek a másnapi hírekből értesülhettek a tragédiáról. Néhány nappal később rajongók ezrei vettek Tőle végső búcsút a százhalombattai katolikus temetőben. A baleset helyszíne még ma is a rajongók zarándokhelye. A főút mellett áll egy fából készült emlékmű, valamint egy hatalmas kőkereszt, belevésve egy gitár, s a szomorú felirat:

K u n P é t e r

1967 - 1993

A haláleset a zenekart is nagyon megviselte. Újra felmerült a feloszlás gondolata, de végül is - többek között rajongói levelek százainak hatására - nem oszlott fel az Edda. Steve akkor már itthon volt, visszakerült a csapatba, és július végén Kecskéden újra színpadra állhattak. Az elmúlt hetek bizonytalansága után akkor lélegezhettek fel igazán a rajongók, amikor Attila szájából újra elhangzott az a mondat, ami az 1985-ös BS koncerten:

"A mai naptól az Edda művek holtbiztos, hogy él!"

Kiadtak egy unplugged albumot, melyet Peti halála előtt nem sokkal vettek fel az MTV egyik stúdiójában. A lemezre felkerült az Ő emlékére írt Lelkünkből című dal, ez lett az album címe is. A dalhoz videoklipp készült, melynek készítésénél felhasználták az USA-ban forgatott felvételeket.

1994-ben megjelent egy Karaoke Edda válogatás, majd a Sziklaszív című albumuk, mely két és fél hét alatt aranylemez lett.

1995. április 29-én, az első nagylemez kiadásának 15. évfordulóján nagyszabású születésnapi koncertet adtak a Budapest Sportcsarnokban. A koncerten Slamó és Zsöci mellett vendégzenészek (fúvósok, ütősök, gitár) és vokalisták is közreműködtek. Ez az anyag dupla koncertalbumként jelent meg 15. Születésnap címmel. Ugyanebben az évben kiadták az Edda Blues című válogatásalbumot. A zenekar dalaiból feldolgozások is születtek, hazai zenészek előadásában. 1996 nyarán jelent meg az Elvarázsolt Edda dalok című album, melyen többek között Demjén Ferenc, Somló Tamás, Keresztes Ildikó, Mester Tamás, Gerendás Péter is énekel. Ezen a lemezen hallható az "Örökre fennmaradsz" című Wolf-Gömöry-Pataky szerzemény, mely az atlantai magyar olimpiai csapat tiszteletére íródott.

1996-ban Donászy Tibor kilépésével a dobok mögé Hetényi Zoltán került. Tipcsi az elmúlt néhány évben már többször ki akart lépni a zenekarból, de valahogy mindig sikerült rábeszélni még egy évre. Tudták, hogy ezt a végtelenségig nem lehet húzni, ezért már előre kiválasztották utódját, aki be tudta gyakorolni a számokat. Aztán mikor már nem lehetett maradásra bírni, a turné közben sikerült zökkenőmentesen dobost váltani. Az első koncert Zolival május 22-én volt. A mai napig ez a formáció alkotja a zenekart. Ez az a felállás, ami az EDDA művek történetében a leghosszabb ideje, immáron 9 éve együtt zenél:

Pataky Attila (Attis) - ének
Gömöry Zsolt (Göme) - billentyűs hangszerek
Kicska László (Kicsi) - basszusgitár
Alapi István (Steve) - szólógitár
Hetényi Zoltán (Zolika) - dob

1997. májusában jelent meg stúdióalbumuk EDDA művek 20. címmel. Még ebben az évben látott napvilágot egy újabb lírai válogatás, a Lírák-II. 1998-ban jelenik meg a zenekar első - mindezidáig egyetlen - angol nyelvű nagylemeze, mely a Fire & Rain címet kapta. Az album társproducere, a dalok szövegeit angol nyelvre átíró Jeffrey Leone volt. Egy válogatásalbum is került a boltokba ebben az évben A Legjobbak 1988-1998 címmel. Nekem nem kell más címet kapta az 1999-ben megjelent album, ami stílusát tekintve egészen lírikusnak mondható, hiányoznak róla a pörgős-rockos számok. A rajongók körében a mai napig vita tárgya az album megítélése.

Az ezredforduló környékén kisebb mélypont következett a zenekar történetében. Ritkultak a fellépések, alig hívták Őket, szinte kizárólag csak az évente visszatérő helyszínekre (pl. Agárd, Csesznek). Talán az lehetett az indok, hogy igazából a média abban az időszakban kezdett orientálódni az "egydalos sztárocskák" felé. Nem számított hírnek egy Edda-koncert. A rocksajtónak nem elég rockos, a popsajtónak nem elég dallamos a zene, a bulvárlapok pedig kizárólag Attila magánéletét taglalták. 2000-ben még megrendezésre került a tizedik Edda-tábor Agárdon, azóta azonban csak tervek vannak, a megvalósításig egyik sem jutott el.

2000 februárjára volt betervezve a 20. születésnapi koncert, a helyszín a Budapest Sportcsarnok lett volna. A létesítmény azonban az előző év decemberében teljesen leégett, így változtatni kellett. Az új helyszín a Kisstadion, az új időpont pedig április 29-e lett, így a zenekar a 20. születésnapját napra pontosan az első lemez megjelenésének 20. évfordulóján ünnepelte. Az itt összegyűlt több ezres rajongótábor négy órán keresztül élvezhette kedvencei fantasztikus játékát. Az évforduló alkalmából összeállt a régi csapat: Slamó, Zsöci, Buksi, Talfi, de színpadra lépett Darázs István, Csuka és Tipcsi is. A televízió rögzítette a koncertet, később adásba is került.

A 2001-es év nagy tempóváltást hozott a zenekar életében. Május 5-én Beindulás-2001 címmel koncertet adtak a Petőfi Csarnokban, majd végigturnézták a nyarat. Azóta szinte alig van megállás, évente 50-70 koncertet is adnak. Eljutnak a Felvidékre, de járnak Erdélyben és a Délvidéken is. Talán ennek a "nagy hajtásnak" is betudható, hogy négy évet kellett várniuk a rajongóknak egy újabb albumra. 2003. június 6-án a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán mutatták be az aznap megjelent Örökség című, 26. albumukat. A fogadtatása kitűnő volt, azóta is nagy sikerrel játsszák a koncerteken az album "legütősebb" számait. 2004-ben 81 koncerttel örvendeztették meg a rajongótábort.

Fennállása alatt az EDDA művek zenekarnak 26 nagylemeze jelent meg. Mind a 26 aranylemez lett, 4 albumért átvehették a platina-, 2 albumért a gyémántlemezt is. Összesen több mint ötmillió lemezt adtak el Európában. Számtalan videoklippet is készítettek.

A zenekar történetében többféle időszámítás létezik. Az egyik az ős-Edda megalakulásától - 1974-től - számított, eszerint tavaly volt az EDDA művek megalakulásának 30. évfordulója. Van egy másik időpont, az 1978-as év, amikor a Pataky-Slamó-Talfi-Buksi-féle Edda beindult. A 80-as évek vége felé azonban úgy döntöttek, hogy azt veszik figyelembe, mikor jelent meg az első album. Tehát az első nagylemez megjelenésének napjától - 1980. április 29-től - kezdődik a zenekari időszámítás, eszerint ünneplik a különféle jubileumokat, évfordulókat. Így 2005-ben fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepelheti az EDDA művek.

Albumok :

Edda Művek I (1980)
Edda Művek - Edda Művek I1.Minden sarkon álltam már 
2.Egek felé kiálltottam 
3.Ahová eljutok 
4.A fémszívű fiú 
5.Álom 
6.Ahogy élsz 
7.Elhagyom a várost 
8.Semmi nincs 
9.Álmodtam egy világot 
Edda Művek II (1981)
Edda Művek - Edda Művek II1.Kölyköd voltam 
2.A hűtlen 
3.Kínoz egy ének 
4.Kék sugár 
5.A keselyű 
6.A torony 
7.Ítélet 
8.Néma völgy 
Edda Művek III (1983)
Edda Művek - Edda Művek III1.Oh, azok az éjszakák 
2.Nehéz dolog 
3.Rock énekes 
4.Érzés 
5.Rossz állapot 
6.Fekete élmény 
7.Nekünk miért jó 
8.A játék véget ér 
Edda Művek VI (1986)
 1.A keselyű 
2.Álmodtam egy világot 
3.Kínoz egy ének 
4.A hűtlen 
5.Adj menedéket 
6.Ítélet 
7.Álom 
8.Az egek felé 
9.Ahogy élsz 
10.Minden sarkon álltam már 
11.Kölyköd voltam 
Változó Idők (1988)
Edda Művek - Változó Idők1.Változó idők 
2.Ég a házunk 
3.Börtön 
4.Érdem 
5.Mindig veletek 
6.Lisztománia 
7.Megmondtam 
8.Fohász 
Pataky-Slamovits (1988)
 1.Engedjetek saját utamon 
2.Vadkutya 
3.Jár a füstben a halál 
4.Vörös tigris 
5.Elekromos szemek 
6.Ivódal 
7.Királyok és szolgák 
8.May be 
Szaga Van! (1989)
Edda Művek - Szaga Van!1.Mi vagyunk a rock 
2.Tűzközelben 
3.Főnök voltál 
4.Régi barátság 
5.A csendes ember 
6.A törvény 
7.Szaga van! 
8.Szeretem a gyerekeket 
9.Térdre a nép előtt 
10.Amikor még... 
Győzni Fogunk (1990)
Edda Művek - Győzni Fogunk1.Győzni fogunk 
2.A híd 
3.Ördögi kör 
4.Ha meghal a nap 
5.Vágyom haza 
6.Veszélyes akció 
7.Szeretkezni minden mennyiségben 
8.Egy épp aktuális szerelem 
9.Nyár van 
10.Ha feladod az álmaid 
Szélvihar (1991)
Edda Művek - Szélvihar1.Szélvihar 
2.2000 év 
3.Nostradamus 
4.Magányos tömeg 
5.Visszaesők dala 
6.Öt lány 
7.Nincs visszaút 
8.Szeretnélek boldognak látni 
9.Hé lány 
10.Hajtóvadászat 
11.Újra láttalak 
Edda Művek XIII (1992)
Edda Művek - Edda Művek XIII1.Nyitány 
2.Szellemvilág 
3.Ki van velünk 
4.Büszke sas 
5.Ezer könny 
6.Sír a kopjafa sír 
7.Ma minden más 
8.A vas fia 
9.Utolsó szó jogán 
10.Munklanélküli Blues 
Elveszett Illúziók (1993)
Edda Művek - Elveszett Illúziók1.Elérlek egyszer 
2.A sátán asztalánál 
3.Elveszett illuziók 
4.Utolsó érintés 
5.Megint egy balhé 
6.Bátran megtenni 
7.Férfivágy 
8.New York Blues 
Sziklaszív (1994)
Edda Művek - Sziklaszív1.Hűség És Árulás 
2.Menedékhely 
3.Zuhanás 
4.Ebből elég 
5.Sziklaszív 
6.Száguldás fényes vágyakon 
7.Elől a lányok 
8.Ember az utcán 
9.Egyedül maradtunk 
10.Egy ez a tábor 
EDDA XX. (1997)
Edda Művek - EDDA XX.1.Át vagyunk vágva 
2.Te talán megértesz 
3.Vad éjszakák 
4.Egy álom elég 
5.Munkásélet 
6.A sirály 
7.Tetvek és poloskák 
8.Menni kéne már 
9.Kard-tánc 
Nekem Nem Kell Más (1999)
Edda Művek - Nekem Nem Kell Más1.Háromszor 
2.Nekem nem kell más 
3.Nincs erre válasz 
4.Könnyű préda 
5.Ha jön a magány 
6.Árnyék a falon 
7.Feléd nyújtom a kezem 
8.Megtaláltam 
9.Ez más 
10.Szerelem virága 
Örökség (2003)
Edda Művek - Örökség1.Táltos örökség 
2.A világ közepén 
3.Csak bírd ki! 
4.Kirakatváros 
5.Szerelemre éhes 
6.Totálbrutál 
7.A mese 
8.A hab és a torta 
9.Bánat Blues 
10.Tombol a nyár 
11.Régóta vártam 

Kedvencek közé jelölték : 95
[ Hibajelentés / Üzenet a profil tulajdonosnak ]
Hozzászólások :
A Vas Fia
A Vas Fia
2012.07.16. 21:27:29
Én is Eddán nevelkedtem fatherom imádta az Eddát ő hallgatta mindig , szép lassan belém nevelte .....persze meg is szerettem zenéjüket koncertre minden évben megyek Imádom őket minden lemezük meg van...
 
moncsika36
moncsika36
2011.07.10. 14:11:17
Én is az ő zenéjükön nőttem fel és örök eddás maradok!
 

Hozzászólok :
Hozzászoláshoz belépés szükséges, ha nem vagy még tag, akkor regisztrálj!


Valid HTML 4.0 Valid CSS

 0.0106 s