Egy átlagos, szürke Budapesti reggelen kezdõdött minden, 2006 nyarán.Borisz és Dani, kialudván egy intenzív, élvezetes koncertet, együtt ült le befalni a töménytelen mennyiségû reggelit. A közös zenekar ötlete már nem tudni melyikük fejébõl pattant ki, de az elõzõ este közösen kitalált agyalós, húzós gitárriff megtette a hatását; megszületett az Enemiga zenekar alapötlete: Csináljunk jó kis kemény, matekozós, ugyanakkor fogós, de érzéssel teli gitárdallamokra épülõ zenét, hatalmas tekerésekkel és elvont ötletekkel kombinálva.A tervet tettek követték, elkezdõdött a keresés egyéb zenészek iránt. Fentebb említett hõseink mindketten gitárnyûvõként helyezkedtek el a leendõ projectben, tehát keresni kellett egy rátermett dobost, egy basszert meg egy õrült énekest. A dobost Dani kerítette elõ, az ideális jelõltet Miki személyében találta meg; korábban már zenéltek együtt az Ingyen nevû, kérészéletû hard rock zenekarban, és mint kiderült, nála keresve sem találhattak volna jobb arcot a posztra. Õt követte Gyufa, akit Borisz hozott, majd elõkerült az egri Sorompó büfé asztalai alól Béci, aki pedig a mikrofon mögött találta magát (nem, nem hangosítóemberként, és nem is csak azért mert odaállítottuk), így a gépezet beindult. Sajnos hamar kiderült, hogy Gyufa nem képes basszusgitárosi teendõit elvégezni a bandán belül, ezért a csapat 2007 februárjától új embert keresett a helyére. Furcsamód a legtöbb jelentkezõ már a kották szimpla látványa következtében feladta a reményt hogy az Enemiga sorait erõsítse, így kb. másfél hónap hiábavaló próbálkozás után Béci úgy döntött, felkapja az otthon idáig méltatlanul mellõzõtt bõgõjét és kipróbálja magát a banda hangszeres vonalának aktív résztvevõjeként is (mindeközben persze megmaradt énekesi poszton is). Így történt, hogy a csapat négyesben folytatta tovább, az év második felét pedig a dalok tökéletesítése és koncertezés töltötte ki.2008-ban az új dalok összerakása során egyre inkább felszínre került, hogy szükség lenne egy külön énekesre, mivel az egyre komplexebb témák megkívánják egy új torok bevetését. A kezdeti hirdetésekre sajnos senki sem jelentkezett, de végül a szerencse az Enemiga malmára hajtotta a vizet; az ex-Forsaken Decay/Cenobite vokalista, Soós Gergely úgy döntött, hogy csatlakozik a felálláshoz. Belépése jelentõs újításokat hozott magával mind zenei, mind egyéb téren, stílusa és háttere következtében a régebbi dalok is új köntösbe bújtatva köszönnek vissza a próbákon és a márciustól kezdõdõ koncerteken egyaránt.

Sűd, GVM206, funeralist, era1986, Trinity1