Ennio Morricone (Róma, 1928. november 10.) olasz zeneszerzõ, akit a nagyközönség elsõsorban filmzenéirõl ismer. John Williams mellett alighanem õ századaink egyik legbefolyásosabb és legismertebb filmzeneszerzõje. Több mint 550 filmhez írt kísérõzenét, ezek közül legismertebbek különféle westernekhez írt zenéi, bár ezek száma nem több mint 30-40, de ma már vitathatatlan, hogy a világ legjobb westernfilm-zenéit õ szerezte.

Élete
A Santa Cecilia-i konzervatóriumban járt trombita szakra, ezen kívül zeneszerzést, karéneket és kórusvezetést tanult.
Eleinte színdarabok zenei rendezõjeként dolgozott; 1955-ben kezdett filmzenéket írni, de komolyzenei pályafutását sem függesztette fel. 1956-ban házasodott, felesége Maria Travia lett. Négy gyermekük van (születési sorrendben Marco, Alessandra, Andrea, Giovanni).
1964-tõl dolgozott együtt Sergio Leonéval – e párosítás szerencsésnek bizonyult és meghozta számára a világhírnevet, közben Bernardo Bertoluccival is dolgozott. A leonei, kicsit méltatlanul spagettiwesternnek nevezett mûfajról ma már bizonyára elképzelni sem tudnánk, milyen lehetett volna Morricone zenéi nélkül; ez utóbbi teljesen a mûfaj egyik igen fontos, már-már kötelezõ jellegzetességévé vált. Leone olyan filmjei számára írt zenéket, mint az Egy maréknyi dollárért (Per un Pugno di Dollari, For a fistful of dollars – ezt 1965-ben), vagy a Volt egyszer egy vadnyugat (1968).
A western mûfaján kívül filmdrámákhoz is írt zenét – például ilyen a Mindenki jól van (Stanno tutti bene, 1990) – vagy történelmi filmekhez (Sacco és Vanzetti, Galileo Galilei (1968), vagy kalandfilmekhez, -sorozatokhoz (Maktub, a sivatag törvénye, 1989; A Szahara titka, az Arnold Schwarzenegger fõszereplésével készült Vörös Szonja, 1985).
A magyar Koltai Lajos operatõrrel eddig háromszor dolgozott együtt: a Maléna, Az óceánjáró zongorista legendája és a Sorstalanság c. filmek felvételekor, utóbbi zenéjét a Magyar Rádió 22-es stúdiójában vették fel.
Több lemezét is kiadták, köztük olyanokat is, melyek filmzenéket tartalmaznak (ezeket más elõadók elõadásában, ilyenek például Hugo Montenegro, John Zorn).

Kitüntetései
Az elsõ Nastro d'Argento díját 1970-ben kapta a Metti, una Sera a Cena, a másodikat pedig mindössze egy évvel késõbb a Sacco and Vanzetti zenéjéért. Az elsõ Oscar-díj jelölését 1979-ben érte el a Days of Heaven, a többit 1986-ban a A misszió, 1987-ben a The Untouchables és 2001-ben a Malèna címû filmekért. 2007-ben Oscar-életmûdíjat kapott.

A Metallica nevû heavy metal együttes Morricone A Jó, a Rossz, és a Csúf címû filmhez írt „Ecstacy of Gold” címû kompozícióját használja bevezetõként koncertjein 1984 óta. A San Fransisco Symphony Orchestra ugyancsak ezt játszotta a Metallica szimfonikus albumán (S&M). 2003-ban õ szerezte a japán Taiga Drama-t, mely Miyamoto Musashi-ról szólt, Japán legendás harcosáról.

Ismertebb filmzenéi: Egy maréknyi dollárért, Pár dollárral többért, A Jó, a Rossz és a Csúf, Volt egyszer egy Vadnyugat, A profi, Volt egyszer egy Amerika, Polip, A misszió, Aki legyõzte Al Caponét, Az óceánjáró zongorista legendája, Becstelen brigantyk