"A jégtáblákba dermedt elmúlás hangjait visszhangzó szél süvítve fésülte nyomait a hóba, elfedve a holt lelkek élet utáni vágyának sikolyait; meddõ könyörgéseket, melyeket a tél fagyos orkánjai fújtak tova, a horizont alaktalan messzeségébe. Göcsörtös fák megkínzott árnyékai keretezték a kárhozottak útját; minden apró, puha lépésüket kíváncsi tekintettel kísérte a rég halott táj, nyögve jeges bilincsének örök terhét.Alighanem valami hasonlóval kezdhetné bevezetõjét az a kegyvesztett zugfirkász, aki a black metal berkein belül tett, nem túl szerteágazó kirándulásait rögtön ezzel az albummal kezdte. Második nagylemeze ez a norvég Iskald mára már csak két fõt számláló tájleíró blackereinek, akik a Revelations Of Reckoning Day-en folytatva örök hóimádatuk gondolatmenetét továbbra is hûen másolják az Immortal által valaha kialakított fagyosan pusztító fekete fémet.Ez az album gyakorlatilag arra apellál, hogy pótolja a példaképeik részleges megszûnésének – és legkevésbé sem meglepõ újbóli mûködésének – nyomán kialakult muzikális ûrt, amit hellyel-közzel el is végez, a fentebb említett zenekar mellett igencsak erõteljesen merítve a valaha szebb napokat megélt Naglfar munkásságából, ezen elegyet pedig számos thrashes elemmel frissítik fel. Nem mondhatnám éppenséggel rossz kompozíciónak, sõt továbbmegyek: napjainkban minden black metal lemeznek legalább így kéne szólnia, bármennyire is felkavarja e kijelentés a trve arcok roppantul törékeny lelkét.Erõteljes hangzása van az anyagnak, precíz és pengeéles, eközben megtartja a stílus hagyományait, ebbõl is látszik, hogy így is lehet kifejezetten jót – habár nem feltétlenül emlékezeteset – alkotni. Ugyanis hiába vannak a lemezen nagyjából jól megírt számok (ezeken belül pöpecül eltalált témaváltások), a legfõbb gond az, hogy nem túl sok marad meg az emberben ezekbõl. Néhány kósza, kellemes pillanat ragad meg a fülünkben, pedig nem tehetségtelen figurákról van szó. Hangszereiknek abszolút urai, a stílus nagyszerû ismerõi, csak éppen az egyediségre való törekvés mérsékelt igénye jellemzi az általuk elõadott muzsikát, ami azért tulajdonképpen kifejezetten élvezhetõ a maga nemében. A nagyzenekari daraboktól pedig – ha lehet – kíméljenek meg mindenkit, mert eléggé ízléstelen eredmény születhet az ezen irányú igyekvésekbõl.Jéghideg. Ezt jelenti magyarra fordítva a zenekar neve, s ez fejezi ki leginkább azt, amit csinálnak. Az Iskald tagjai a tél mûvészei, hangjegyekkel festik meg otthonuk csodálatos tájait. E két fickó erõssége az igazán fagyos, jégeralsó felrántására buzdító hangulat megteremtése, ami a borítón is csodálatosan megjelenik: igazán szép kép, igényes, akárcsak az egész zenei produkció. Ajánlom szívbõl mindazoknak, akik hiányolják Abbath-ékat, s nem bírják kivárni, míg újabb lemezt ki nem adnak a Halhatatlanok. A középszerûnél egy fokkal erõsebb anyag ez, a stílus szerelmesei bizonyára kedvüket lelik majd benne… Küldöm mindenkinek, aki szereti."(heavymetal.hu)
| ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Kedvencek közé jelölték :
doomflower, Lliira, Seth, Vintergeist, Dendrit, nortomdexul, Hellrider, Asphyxiation, forester, Veronika81, Kaamos, komek, Blackhearted, Warner Christína, wiglafSS, Walkyrie, Désirée Bestiole, alesia
[ Hibajelentés / Üzenet a profil tulajdonosnak ]
| |||
| |||
