A svéd doom metal zenekart 1992-ben alapította Daniel Brennare (ének,gitár), Jonas Eriksson (gitár), Mikael Larsson (basszusgitár) és Johan Oudhuis (dob). Debütáló albumukat, a death metalos hangzású Greater Art-ot 1994-ben adták ki. Azonban második kiadványuknál, a Headstones-nál (1995) már dallamosabb, melankolikusabb ösvényre tértek. A zenekar Európa-turnéját követően, 1996 nyarán kilépett a gitáros Jonas Erikkson. Áttörésüket a soron következõ albumuk, az 1997-es Crimson Cosmos hozta. Az új gitáros Ulrik Lindblom lett, kihasználva hogy újra teljes a csapat 1999-ig, a Forever Autumn felvételéig folyamatosan turnéztak. Ugyan ekkora a banda újra Daniel, Mikael és Johan triójára fogyott, munkájukat vendégzenészek segítették. A szomorkás, igazi õszi hangulatot árasztó Forever Autumn érdekes időzítéssel nyár elején jelent meg, mégis kedvező fogadtatásban részesült – sokak szerint a zenekar máig legjobb lemeze. Ezután sajnos kiadói és személyes problémák miatt a banda 2000-ben feloszlott, habár tartva magát az aláírt szerződéshez, Daniel nagyon kevés külső segítséggel megírta és felvette a következő lemezt, a 2002-ben megjelent The Neonai-t. Mivel érthető módon a legkönnyebben felvehető anyagokat válogatta össze, a korongon a szintetizátor kapott hangsúlyt, a minimális gitártémák és a dobgép mellett.Szerencsére itt még nem ér véget a Lake of Tears története. A tagokban még mindig égett a tűz, ezért 2003-as próbaidőszakuk után, amely unaloműzésként indult, az együttes újra összeállt. Új kiadójuk a Noise Records lett. 9 új számmal a tarsolyukban a svédországi Studio Mega-ba vonultak, és megszületett a Black Brick Road, melynek hangzásvilága modernebb, de ugyanakkor a banda régi napjaira is emlékeztet.Következő, szám szerint hetedik studióalbumukat 2007. április 26-án adták ki, Moons and Mushrooms címmel. A lemezen inkább a gitárszólamokra terelődik a hangsúly, nem úgy mint a Black Brick Road -on ahol a dallamok inkább szintetizátorra íródtak. Az album agresszívabb hangneme annak köszönhetõ, hogy az anyag már rögtön a próbateremben készül el ( a korábbi kiadványokat elõször számítógépen írták meg ). Emiatt a Moons and Mushrooms hangvétele durvább és sötétebb, miközben Brennare szövegei továbbra is ködösek és melankolikusak maradnak. 2011. április 29-én, majdnem pontosan 4 évvel az elõzõ album megjelenése után kiadták az Illwill címû korongot. Ismét igazolva hogy lehetetlenség őket egyetlen műfajba sorolni, egy zúzós punklemezt toltak a rajongók arcába. A gitáros poszton Magnus Sahlgren-t Fredrik Jordanius váltotta.A zenekar lelkes rajongótáborral rendelkezik Oroszországban és Romániában, de már megfordultak a 70,000 Tons of Metal hajós fesztiválján és Dubai-ban is. Magyarországon eddig csak egyszer, 2008-ban léptek fel az A38-on.