A szegedi Libra zenekar alapjainak lefektetésére az 1995-ös év folyamán került sor. A három alapító tag Szûcs Gábor (gitár), Korom Tamás (gitár), Korom Dezsõ (basszusgitár) volt. Mindenképp a metál mûfajban szerettünk volna játszani, de ezen belül nem volt határozott elképzelésünk. A zenekar stílusa évek alatt formálódott és formálódik, igazából a metál egyik ágához sem kötöttük magunkat. Viszont nagyon sok zenekar hatással volt ránk: Paradise Lost, My Dying Bride, Carcass, Bolt Thrower stb. Az 1995-tõl 2000-ig tartó idõszakot gyakorlással, próbákkal, és számok írásával töltöttük el. Ekkor a bandának még nem volt neve. Ez idõ alatt estünk át a katonai szolgálaton, mely kissé lelassította a zenekart. Hogy átvészeltük ezen idõszakot, bizonyítja, hogy komolyan gondoltuk a zenélést. 2000-ben aztán megismerkedtünk Mihály Zsolt dobossal, aki mai napig is a zenekar tagja és névadója. Ettõl kezdve négyen folytattuk tovább a munkát, és elkezdtünk énekest keresni. Eközben 2000 végén megismerkedtünk Kollárovics Melindával, aki fuvolajátékával tette még színesebbé a zenénket. Énekesek terén végig hadilábon álltunk, mivel sorra váltották egymást. Igazából egyikõjük sem találta meg a helyét közöttünk, és a zenénkben. Ennek ellenére 2001 augusztusában leadtuk elsõ koncertünket, amit még néhány követett 2002-ben, 2003-ban. A fellépések jól sikerültek, a közönségtõl pozitív visszajelzéseket kaptunk. Közben tovább folyt a számok írása, valamint a saját próbatermünkkel kapcsolatos problémák megoldása. Egyre inkább kezdett kibontakozni egy normális felvételre való igény. A demó felvételére történõ felkészülés során fuvolásunk kilépett a zenekarból. Ez még inkább megnehezítette a dolgunkat, mivel igazán még énekesünk sem volt. Szerencsére sikerült megismerkednünk egy másik fuvolással, Nagy Beátával. Õ nagyon gyorsan belejött a zenekarral való munkába, és játékával még több életet lehelt, "fújt" a zenénkbe. Az énekes probléma is megoldódott mivel az Ahriman frontembere, Lédeczy Lambert felajánlotta segítségét a demó felvételére. Az õ hangja és tapasztalata nagyot dobott a zenekar hangzásán. És végül 2003. július 21-23.-án megszületett a Denevér Stúdióban az Álomkóborlás címû demónk, négy számmal, melynek idõtartama valamivel több, mint húsz perc. Nehéz dolgunk volt a számok rostálásánál, mivel tizenkét számból kellett kiválasztanunk, hogy melyik négy szám kerüljön fel a demóra. Szempont volt még, hogy az anyagnak legyen egyfajta szerkezete. Az elsõ számot egy fuvolaszólóval indítottuk, ezt bevezetésnek, az utolsó számot lezárásnak, outrónak szántuk a hangulatuk miatt. A dalok más-más idõben születtek, de mégis úgy gondoltuk, hogy ezek fogják át a legjobban a Libra zenekar stílusát. Lényegében az összkép egy dallamos, de ugyanakkor kemény muzsikát mutat, a vadságnak és szépségnek egy olyan elegyét, amely remélhetõleg sok emberben felébreszti a vágyat, hogy megismerje zenénket. A lemezborítót az anyag címéhez próbáltuk kiválasztani. A borítón látható lény maga is álomszerû, sejtelmes, nehezen megfejthetõ, mint maguk az álmok is. A szövegek is részben az álmokra épülnek. Negatív víziói magának az életnek, mintegy rémálmai, melyek lassan-lassan valóra válnak. Hogy a jövõ mit hoz a zenekarnak, azt pontosan még nem tudjuk, de mindenképpen szeretnénk mihamarabb minél több koncerten fellépni. A bandába új énekes jött, mivel Lédeczy Lambert - a megbeszéltek szerint - csak a demó felvételéig dolgozott velünk. Adam Martyn egyébként rendkívüli energiával vetette bele magát a munkába, és az összhang is hétrõl-hétre javult közöttünk. Ezzel nekünk is új erõt és reményt adott a folytatáshoz. Nagy Beáta helyére is új fuvolás került Kiszel Nóra személyében. Reményeink szerint most már kialakult egy igazán egységes összeszokott zenekar. Tehát a sors végül úgy hozta, hogy amerikai énekesünk lett. Ez néhány változást idézett elõ zenénkben. Például azt, hogy az ének ezentúl angolul lesz hallható. Ez azért is nagyon jó, mert így külföldre is el tudjuk küldeni az Álomkóborlás (Dreamwander) angol nyelvû változatát. Az elkészült anyagunkat szándékunkban áll néhány kiadónak is elküldeni, és folytatni az Álomkóborlással elkezdett lemezek felvételét. Sok szám vár még arra, hogy felvegyük, és bennünk is ott van a bizonyítási vágy, hogy megtegyük, ami tõlünk telik. 2005-ben a zenekar tagságában újabb változások következtek be. Visszatért a demófelvételen is hallható Nagy Beáta, illetve Korom Tamás távozása után Koós Ákos személyében új gitárosra lelt a csapat. 2006 március elején Adam Martyn énekestõl elbúcsúzott a zenekar. Mivel túlságosan távol álltak elképzeléseink egymástól, így a leglogikusabb lépést a távozása jelentette. Reméljük máshol jobban beválnak a számításai! 2006 szeptember elején Nagy Bea úgy határozott, hogy távozik a zenekarból. Szeretettel és barátként gondolunk rá.

Esőtáncos, - Enkeli -, EvaTunde, Jofry