A LAMot valamikor a kilencvenes évek legelején alakította Sean Brennan, Tamlyn (billentyû) és Eddie Hawkins Los Angelesben (Michael Areklett (basszer)1992-ben csatlakozott). Sean és Tamlyn már 1990 óta együttt zenéltek, például a los angelesi Helter Skelter klubban. Elég hamar híre ment a koncertjeiknek, mert meglehetõsen extrém hátterekkel és „dekorációkkal” léptek mindig színpadra (feszülettõl óriáspókhálóig bármi), így aztán nagyon felkapottak lettek, és a 90-ben kiadott demokazijukat pillanatok alatt elkapkodták, hiszterikus jelenetek közepette.Erre 1992-ben gyorsan kiadták a „Selected Scenes From The End Of The World” címû album-szerû dolgot, ami hasonló tetszést keltett, mint az elõzõ: így aztán egyre több koncertfelkérés érkezett, és az egész LAM-mánia már kezdett szinte divattá válni Los Angeles szitiben.Úgyhogy felhagytak a klubzenekari karrierrel, és inkább a profi koncertekre mentek rá: így volt ez 1994-ben Mexico Cityben és Guadaljarában is, ahol 5000 rajongó jelent meg a fellépésükön. A durva az volt ebben, hogy ekkor néhány demon, bootlegen és underground kiadványon kívül igazából szinte semmi sem volt elérhetõ tõlük, és még is ilyen hatalmas érdeklõdést és lelkesedést váltottak ki a kicsi sötét lelkekbõl...Aztán ’95-ben a németországi Apocalyptic Vision gondozásában újra kiadták a Selected Scenes From The End Of The World-öt CDn, aminek az Óvilágban viszonylag nagyon nagy sikere lett, pláne egy-két európai fesztiválszereplés után.Aztán 1996-ban kiadták a Psycho Magnetet, ami az elõzõhöz hasonlóan ölég aberrált és mégis végtelenül szenvedélyes kis album lett, és szerintem valami hi-he-tet-lenül jó zenét tartalmaz: tulajdonképpen a legjobb jelzõ talán az lenne rá, hogy olyan … vampírikus és szexuális egyben (na azt mondjuk egyszerre nem nehéz…>;)) Úgyhogy annak rendje s módja szerint jött az európai turné (amibõl aztán világkörüli lett), meg persze bevállaltak még egy két fesztiválszereplést is, ilyen volt pl. a német Zillo Magazine Festival, ahol csak egy évvel maradtak le arról, hogy együtt léphessenek fel a legendás Siouxsie and the Banshees-zal. Hát arról ugyan lemaradtak, viszont két évvel késõbb , 1998-ban ugyanitt a The Cure-ral játszottak együtt, 25 000 ember elõtt.Aztán aláírtak még a Metropolis Recordshoz az amerikai piacra, és kiadták az Oddities címû albumot, amely élõ felvételeket és korábbi ritkaságokat tartalmazott, némi multimédiás extrával. Azóta igazából nem jelentkeztek újdonsággal, viszont egyfolytában fesztiváloznak világszerte, soktízezres rajongótáborra szert téve ezzel. Legutóbb pedig újra kiadták a korábbi lemezeket, néhány bonustrackkel meg miegyébbel felturbózva.