Neurotic logo
Neurotic Gitár, ének : Pajor Tamás
A Neurotic: Pajor Tamás. A szélsõségek embere. A szélsõséges önpusztításé, az önpusztító életmód kategorikus megtagadásáé. Elsõ élete a bukott angyalé, a második a földre szállt angyalé. Amit a bukott angyal mûvelt, káprázatos volt, de önveszélyes. Amit a földre szállt angyal - ugyanolyan intenzitással - tesz, az önmagára nézve már nem hordoz veszélyt, viszont kihunyt belõle a káprázat fénye.

Pajor Tamás 1981-ben, érettségizõs korában lépett színre a Neurotic élén. A Neurotic a legelsõ budapesti punkzenekarok egyike volt, úgy néztek ki, ahogy kell (borzolt haj, lánc, a londoni Damned-tõl kölcsönzött vámpír-arcfestés), úgy zenéltek, ahogy tudtak (hibákkal és önbizalommal), tagadták, amit kellett (az intézményesült, öregedõ rocksztárokat, a rohadt rendszert), és igenelték, ami változást ígért (a szabadságot jelentõ rock and roll életformát, a haldokló zenébe új életet injekciózó punkot és új hullámot, s a részének tekintették önmagukat).

Amit a színpadon mûveltek, kezdetleges, de hiteles, harapós punk-zaj volt, s figyelmet követelt azért is, mert érzõdött: egyéniségek formálódnak a szemünk elõtt. Nemcsak Pajor, de ott ügyködött mellette Czeller Péter is, akit valamivel késõbb, már az ETA élén lehetett látni: elsõként õk tudták igazán profi módon reprodukálni az angol mintaképek hangzását, Czeller pedig elementáris lendületû showmannek mutatkozott. Az ETA megszûntével eltûnt a képbõl.

E kezdeti korszakot szabályosan publikált felvétel gyakorlatilag nem õrzi, habár Bódy Gábor 1981-ben három másik zenekar (Kontroll Csoport, Vágtázó Halottkémek, URH) mellett a Neuroticról is forgatott a filmgyári stúdióban rendezett sminkfesztiválon, s egy koncertjük rövid részlete hallható egy mindössze száz példányban készült válogatáson (Nosztalgiaegyveleg), ahol öt számmal az ETA is szerepel.

Ezek egyikét, a Nulladalt a Neuroticból vitte magával Czeller: Menyhárt Jenõ szerzeménye, aki - mert az URH repertoárjába nem illett bele - Pajornak adta. A nyilvánosság elõtt a Neurotic éppen az URH egyik koncertjén mutatkozott be, a Kassák-klubban, 1981 februárjában, egy mûsorban a szintén kezdõ punk Punkrációval és a Balatonnal. Ezt követte még néhány fellépés, kisebb budapesti helyeken, de Pajor Tamás hamarosan szûknek kezdte találni a formula szerinti punk világát, többre vágyott - ahogy példaképei, az elõtte járó URH, Kontroll, Bizottság vagy a számára akkoriban legvonzóbb VHK is többet tudott kihozni ebbõl az életérzésbõl.

Szórványos szerepelgetés után a 80-as évek közepére lett kész Pajor Tamás. A szó valamennyi értelmében. Elkészült a repertoár, amely tehetsége ígéretét beváltva a mezõny legjobbjai mellé emelte, s végre összeállt az együttes, amely ezt az abszolút érvényes anyagot meg tudta szólaltatni - jóllehet, koncertjeiket a technika és az azt (nemigen) mûködtetõ személyzet csõdje, illetve a körülményektõl és a magába adagolt anyagoktól feltankolt fõszereplõ kiszámíthatatlansága állandó széteséssel fenyegette. Ez volt a "készen lét" másik oldala: megmerítkezés az ital és drog világában, éveken át, keményen.

Ebben az idõszakban látott hozzá egy róla szóló és a Neuroticot megörökítõ film forgatásához Xantus János, akinek az Eszkimó asszony fázik jóvoltából a filmre mentett Trabantot is köszönhetjük. Forgatott természetesen koncerteken is, ezek egyikét, 1987 nyarán kifejezetten a film kedvéért szervezték, a hûvösvölgyi nagyréten.

"A filmes háttér gondoskodott arról, hogy minden mûködjön - mesélte a rendezõ -, érdekes módon, Tamás ettõl mintha egy kicsit kétségbeesett volna. Szélsõséges helyzetek, leküzdhetetlen akadályok, ez volt a Neurotic éltetõ, megtermékenyítõ közege. Csak hát ilyen közegben nem lehet a végtelenségig létezni, mert egyszer aztán becsap a villám. Mégis, ez adta a vonzerõt Tamásnak, ami miatt oda kellett figyelni rá. Ott ketyegett a zsebében vagy valahol benne az a szerkezet, amirõl senki se tudta, mikorra van beállítva, de hallani lehetett, hogy ketyeg. Mint a klasszikus hollywoodi dramaturgiában: le nem tudod venni a vászonról a szemed, mert ketyeg a szerkezet és bármelyik pillanatban fölrobbanhat. Aki mozgó kocsik tetején ugrál részegen és minden nap történik vele valami hasonló, azzal valóban bármi megeshet. Én mégis úgy éreztem, egy vékony szálon tartja valami, vigyáz rá a gondviselés. Amikor például a közgáz betonudvari koncerten belebokszolt az ablakba és az üveg össze-vissza vágta a karját, a legfontosabb erek, inak, idegek elõtt fél milliméterrel megálltak a szilánkok. Az állandó veszély dacára mindig volt valami játékos, valami színpadias is körülötte - még akkor is, amikor vér folyt. Meghal a hõs, de aztán fölkel és leporolja a nadrágját - ahogy õ is énekli az egyik számban: >A fõhõst tízszer eltalálják, de szerencsére csak egy horzsolás

Albumok :

Demo (1984)
Neurotic - Demo1.Időt Töltök 
2.Csak a sinek 
3.Hangtalanul fénycipőben 
4.Brék 
5.Nem a szerelmesek kora 
6.Vén véna 
7.Sebesség 
8.Mélyen megvetett ágy 
9.A rock`n`roll az... 
10.Tizennyolc gyertya 
11.Miért kell összefüggésbe hozni 
12.Adj gázt 
13.A soha nem látott hölgyet 
14.A múlt hosszúra nyúlt 
15.Sárkányszárnyak 
16.Tudok egy nőt 

Kedvencek közé jelölték :
frustrated, Kapatos Szilviusz, chumpyan, MISERY, Lili9512-GD, -Doom-, (AvivA), Gazz, szivacs77, kófic, TekintetesÚr

[ Hibajelentés / Üzenet a profil tulajdonosnak ]
Hozzászólások :
Nincs hozzászólás.

Hozzászólok :
Hozzászoláshoz belépés szükséges, ha nem vagy még tag, akkor regisztrálj!


Valid HTML 4.0 Valid CSS

 0.0054 s