Omega logo
Omega billentyűs hangszerek : Benkő László
dobok : Debreczeni Ferenc
ének : Kóbor János
basszusgitár : Mihály Tamás
gitár : Molnár György

Koncertarchívum:
2009-04-21 Budapest - SYMA Csarnok - Scorpions [Képtár]
2009-07-14 Baja - EFOTT Fesztivál - EFOTT 0.nap WOODSTOCK TRIBUTE DAY [Képtár]
Történet:

Az Omega együttes az elmúlt négy évtized alatt lelkes fiatalok beatzenekarából az ország egyik legismertebb, itthon és külföldön is nagy sikereket elért zenekarává nõtte ki magát. A történet akkor kezdõdött, amikor a József Attila és a Petõfi Sándor Gimnázium két osztályzenekara 1959-ben egyesült. A két osztályban ekkor már ott vannak az együttes mai napig meghatározó kulcsfigurái (Benkõ László, Kóbor János), de ekkor még az egész nem több, mint örömzenélés, ami az egész világon végigsöprõ rock and roll láz hatása. A zenekar elsõ koncertjét 1962. szeptember 23-án adta a Budapesti Mûszaki Egyetem Hess András téri kollégiumában. A nevüket (állítólag) õk maguk is a fellépést hirdetõ plakátról tudták meg, és bár nem tetszett nekik, nem változtatták meg. A kezdeti felállást az alábbi tagok alkották:

Benkõ László - zongora, furulya, trombita, ének
Kóbor János - ének, ritmusgitár
Kovacsics András - szólógitár
Künsztler Tamás- dob, ütõhangszerek
Láng Péter - szaxofon
Varsányi István - basszusgitár

A legenda szerint azt , hogy az együttesben ki milyen hangszeren játszik, sorshúzással döntötték el. 1962 és 1967 között klubokban játszanak, ezt a korszakot hívták késõbbiekben "boldog amatõrkorszaknak". Ekkor még csupán másodvonalbeli beategyüttesként tartja õket nyilván a szakma és a közönség. Ez a pár év azonban nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy zenei tudásukat fejlesszék,összeszokjanak.1962 végén még alulmaradnak a Bergendyvel szemben egy belvárosi klubban való állandó fellépés lehetõségéért folytatott versenyben, és 1963-tól külvárosi klubokban játszanak. Ebben az évben az addig velük fellépõ Koncz Zsuzsa az Illés zenekarhoz csatlakozik. 1963-64-ben folyamatos tagcserék veszik kezdetüket: Künsztlert Laux József váltja a doboknál, Láng Péter helyett Harmath László kerül a zenekarba. Mivel Harmathot hamarosan behívják katonának, a szaxofonos posztot Somló Tamás veszi át és csatlakozik az együtteshez Wittek Mária, aki a késõbbiekben az elsõ, angol nyelvû kislemezeken énekel. Ekkor kezdik el kialakítani azt a látványvilágot is, ami a késõbbiekben meghatározó eleme lesz élõ fellépéseiknek (világtás, díszlet, kosztümök). 1965-ben már az Universitas társulat színpadi elõadásait kísérik, és egyre több koncertet adnak.

Zenei repertoáruk ekkoriban még fõként a futó, aktuális külföldi slágerek "másolásából" áll. 1966-ban megjelenõ elsõ, angol nyelvû kislemezeik is ennek a jegyében készülnek (Paint it black/Bus stop, Bend it/I put a spell on you, Little man/What now my love, Sunny/No milk today). Ekkor már a legelõkelõbb belvárosi klubokban (pl. Eötvös Klub) játszanak, szerepelnek a televízióban (Halló fiúk, Halló lányok). 1967-ben lezajlanak az utolsó tagcserék: Somló távozik, Kovacsics Andrást pedig Molnár György /Decca együttes/ váltja a gitároknál. Varsányi helyén Mihály Tamás basszusozik, aki az elsõ próbára magával viszi a konzervatóriumot frissen elvégzett barátját, Presser Gábort is. Presser ekkor még csak külsõs szerzõként van jelen, a késõbbiekben azonban taggá válik és meghatározó szerepe lesz az együttes zenei arculatának kialakításában.

Kialakul az elsõ nagy felállás:

Benkõ László "Laci" - furulya, trombita, ének
Kóbor János "Mecky" - ének, ritmusgitár
Laux József "Blöró" - dob
Mihály Tamás "Misi" - basszugitár
Molnár György "Elefánt" - szólógitár
Presser Gábor "Pici" - zongora, ének

Az 1967-es Táncdalfesztiválon Zalatnay Saroltát kísérik (Nem várok holnapig), és elõadói díjat nyernek. Ebben az évben jelennnek meg elsõ magyar nyelvû kislemezeik (Nem új a nap alatt semmi/Nem szeretlek, Megbántottál/Nem vagy szép, stb.), állandó szövegírójuk Laux elsõ felesége, Adamis Anna, de ír nekik néhány szöveget S. Nagy István, Payer András és Verebes István is. Még ebben az évben óriási külföldi lehetõséget kapnak: A Budapesten koncertezõ Spencer Davis Group menedzsere egy kéthetes angliai turnéra hívja a zenekart. A turnét a következõ évben le is játsszák, és a Decca lemezcég váratlan ajánlatát kihasználva felveszik elsõ, angol nyelvû nagylemezüket "Omega-Red Star" címmel. (A lemez kis példányszáma miatt ma már rendkívüli ritkaságnak számít. Érdekessége, hogy az egyetemi vizsgái miatt hazatérni kényszeülõ Kóbor János helyett Benkõ, Presser és Mihály énekli a dalokat.).

Hazatérésük után a hanglemezgyárban is zöld utat kapnak elsõ magyar nyelvû nagylemezük elkészítéséhez. A lemez "Trombitás Frédi és a Rettenetes emberek" címmel jelenik meg 1968 karácsonyán. A lemez kitûnõ ötvözete a beat- rock- és folkzenének, Presser jól hagszerelt számai, valamint Adamis Anna és S. Nagy István szövegei telitalálatnak bizonyulnak. A következõ évben nekiállnak második lemezanyaguk elkészítésének és készülnek a második, nagyszabású angliai turnéra. A "10.000 lépés" a magyar rockzene egyik meghatározó albumává válik, olyan számokkal, mint a "Petróleumlámpa" és a "Gyöngyhajú lány". A lemez hat dala elkészül angol nyelvû szövegekkel is, ekkor azonban a kulturális vezetés váratlan döntése megakadályozza a külföldi utat, az Omega helyett. az Illés utazhatott Angliába. A zenekar a következõ évben azonban két ragos külföldi díjat is kap: A tókiói Yamaha fesztiválon a "Gyöngyhajú lány" különdíjat, a Palma de Mallorca-i Barbarella fesztiválon pedig az "Olyan szépen mosolygott" címû dal harmadik díjat kap. Ez utóbbi fesztiválon ismét nagyszerû lemezfelvételi ajánlatot kapnak, ám ekkor az Interkoncert rendeli õket haza egy ORI-turné miatt. A csapatban egyre nagyobb a feszültség, amely következõ, 1970-ben megjelent "Éjszakai országút" címû nagylemezükön már érezteti hatását. A lemez egyfajta távolodás a beattõl a progresszív rockzene irányába. 1971 tavaszán Presser, Laux és Adamis távozik a zenekarból, majd Barta Tamással (ex-Hungária) és Frenreisz Károllyal (ex-Metro) megalakítják a Locomotiv GT-t, amely késõbb az Omega legfõbb "riválisává" válik a 70-es években.

A zenekart a szakma és a közönség is temetni kezdi, a megmaradt négy tag azonban úgy dönt, tovább folytatják. Leigazolják az átalakuló Neoton dobosát Debreczeni Ferencet, aki remek választásnak bizonyul. A öttagú zenekar innetõl kezdve változatlan összetétellel folytatja a zenélést az elkövetkezendõ évtizedekben.

Benkõ László "Laci" - billentyûs hangszerek
Debreczeni Ferenc "Ciki" - dob
Kóbor János "Mecky" - ének
Mihály Tamás "Misi" - basszugitár
Molnár György "Elefánt" - szólógitár

Az új felállású csapat dolgozni kezd, és két kislemez után egy új nagylemeznyi anyaggal jelentekzik a lemezgyár vezetõségénél, ahol Erdõs Péter mondvacsinált okokkal visszadobja az anyagot (A hivatalos indoklás szerint a "Szex-apó" és a "200 évvel az utolsó háború után" címû dalok szövegük miatt nem adhatók ki). Az együttes ezek után turnéra indul, ahol rögzítik a koncertek anyagát és a következõ évben, 1972 tavaszán megjelenik az új anyag "Élõ Omega" címmel. A lemez különlegessége, hogy az akkor (állítólag) fennálló papírhiány miatt a borítója szitázott alufóliából készült. A lemez dalai már a hard-rock jegyében születtek: lendületes és lírai rockdalok váltják egymást. A szövegeket Sülyi Péter jegyzi. A zenekar egyre több nyugat-európai felkérést kap, és 1973-tõl exkluzív szerzõdést kapnak a nyugatnémet Bellaphon cégnél. Ettõl kezdve gyakorlatilag Németország és Magyarország között "ingázva" folytatják pályafutásukat.

Külföldi lemezeik iránt eleinte nem mutatkozik nagy érdeklõdés, a késõbbiekben azonban több százezres eladásokat produkálnak. Itthon elkészítik az ötödik nagylemezüket "Omega 5" címmel, amelyek B oldalára a Magyar Állami Hangversenyzenekar közremûködésével egy húsz perces szimfonikus-rock szvitet komponálnak. Következõ lemezük a "Nem tudom a neved" a hard-rock korszak csúcsa, dallamos mégis kemény rock zene, mély, tartalmas szövegekkel. Elsõ négy kinti lemezük (Omega, 200 years after the last war, Omega III, Hall of floaters in the sky) is a hard-rock korszak három itthoni nagylemezének számaiból készül el, azonban a fejlettebb technikai körülmények hatása más hangzású zenei anyagot eredményez. A zenekar a brit piacot leszámítva meghódítja Európát, itthon és külföldön is számos koncertet, turnét adnak.

1976-ban ismét stílust váltanak. "Idõrabló/Time Robber" címû lemezük már a space-rock jegyében készül és az album világszerte hatalmas sikert arat. A lemez magyar és külföldi kiadásai több mint egymillió példányban keltek el. A lemez romantikus-ûrbéli témájú, szintetizátor- és gitárszólókban gazdag hangzását kitûnõen kiegészítik az ezidõtájt alkalmazni kezdett, nyugaton is újdonságszámba menõ látványelemek (pirotechnika, lézerek) és az egységes színpadi kosztümok (ld. pl. a "Csillagok útján" címû lemez borítóját). A Kisstadionban minden évben nagyszabású koncertet adnak (1978-ban itt veszik át a "Time Robber" címû albumért a Bellaphon aranylemezét a Németországban eladott 250.000(!) példány után), a lemez anyagával pedig folyamatosan turnéznak itthon és Európa-szerte. A következõ nagylemez a "Csillagok útján/Skyrover" space-rock triólógia csúcspontja. A zenekar váltani szeretne, be szeretnének törni az angol piacokra is, azonban a Bellaphon szerzõdést hosszabbít és a Magyar Hanglemezgyár sem támogatja a zenekar kiugrási terveit. Elkészül a triológia utolsó része "Gammapolis" címmel, ami itthon óriási siker, azonban Németországban már nem igazán fut be (valószínûleg a reklám- és a koncertek hiánya miatt). 1979-ben a Kisstadioni koncert anyaga megjelenik dupla LP Magyarországon és külföldön is.

A zenekar 1980-ban a Warnerhez szerzõdik két lemezre, az elsõ anyag el is készül "Working" címmel, azonban ez a lemez nem váltja be a hozzá fûzött reményeket, így az angliai-amerikai piacok meghódítása kudarcot vall. Itthon 1981-ben megjelenik a lemez magyar változata "Az arc" címmel, amely hangzásában és szövegeiben teljesen megújul a korábbi lemezekhez képest.

1982-ben a zenekar hat koncerttel ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, a koncertekrõl Jancsó Miklós és Hernádi Gyula filmet forgat "Omega, omega, omega" címmel. A koncertsorozat egyúttal lemezbemutató is, hiszen ebben az évben készül el az "Omega XI." nagylemez. A dalok élõben jól szólnak, a lemezen azonban a dobgépes, alapokra helyezett, sokszor szürrealisztikus dalok távol állnak az Omega korábbi hangzásvilágától, emiatt a közönség nem is fogadja túl jól a lemezt. A koncert anyagából készült film és nagylemez ("Jubileumi koncertek") azonban nagy siker.

A zenekar tagjai, élve a megváltozott gazdasági viszonyokkal, (elsõként az országban) gazdasági munkaközösséget alakítanak a koncertek technikai hátterének (hangosítás, látványtechnika, stúdió) támogatására. Benkõ László és Mihály Tamás kiadja elsõ szólólemezét ("Lexikon" illetve "Szintetizátor-varázs" címmel). 1983-tól Nyugat-Európában és itthon is egyre kevesebbet turnéznak, fokozatosan csökken a zenekar aktivitása.Ezidõtájt a legnagyobb koncertet 1984-ben a Városligetben adják, ahol már felcsendül néhány új dal is a készülõben lévõ következõ albumról. 1986-ban elkészül tizenkettedik nagylemezük "A Föld árnyékos oldalán" címmel. A lemez, igazodva a külföldi irányzatokhoz, jól ötvözi a klasszikus rockzenei elemeket a legújabb technikai újdonságokkal (dobgépek, computereffektek). 1987-ben a zenekar két nagyszabású koncertet ad a Kisstadionban, ahol fellépnek a régi tagok is (Presser, Laux). Még ebben az évben megjelenik a "Babylon" címû lemez, amely az elõzõ album stílusát folytatja, azonban a nem megfelelõ reklám és a rossz idõzítés miatt nem fogy túl nagy példányszámban.

Az átmeneti évek (1987-94)

A zenekar ezután egy idõre felfüggeszti mûködését, a tagok az üzleti éleben póbálnak szerencsét. Molnár György 1989-ben kiadja elsõ szólólemezét ("Megszakadt kapcsolat"), Benkõ László pedig 1990-ben újabb szólóalbummal jelentkezik "Ikarosz" címmel. Még ebben az évben szóba kerül egy Illés-Metro-Omega koncert ötlete, végül azonban végül csak az Illés ad koncertet a Népstadionban. 1991-ben ismét újabb Benkõ-album jelenik meg "Omegamix" címmel, amelyen a többi tag (Debreczeni, Kóbor, Mihály) közermûködésével két instrumentális egyveleg hallható a zenekar legnagyobb slágereibõl. 1992-ben megkezdõdik a sorlemezek CD-kiadása és folyamatosan készitik elõ a zenekar visszatérését.

1994 januárjában megkezdõdik a visszatérés elõkészítése. Áprlisban az együttes sajtótájékoztatón jelenti be: szeptemberben nagyszabású koncertet adnak a Népstadionban, valamint felvetõdik egy új stúdióalbum készítésének ötlete is. A nyár folyamán rengeteg nyilvános eseményen vesznek részt (bekerülnek a Csillagok falára, részt vesznek az új Opel Omega reklámkampányában, stb.). Augusztusban a Magyar Televízió kétórás dokumentumfilmet készít az velük az "Omega története" címmel. Két héttel a nagy buli elõtt, augusztus 19-én "bejátszókoncertet" tartanak Sió