Pearl Jam logo
Pearl Jam ének, gitár : Eddie Vedder
basszusgitár : Jeff Ament
gitár : Mike McCready
gitár : Stone Gossard
dob : Matt Cameron
(ex-)dob : Jack Irons
(ex-)dob : Dave Krusen
(ex-)dob : Dave Abbruzese
(ex-)dob : Matt Chamberlain
billentyűs hangszerek : Boom Gaspar


Történet:

A Pearl Jam egy amerikai rockegyüttes, amely az 1990-es évek elején Seattle-ben alakult. Az eredeti felállásban Eddie Vedder (ének), Jeff Ament (basszusgitár), Stone Gossard (ritmusgitár), Mike McCready (szólógitár) és Dave Krusen (dob) szerepeltek. Azóta a dobosok helyén több változás történt, jelenlegi és valószínûsíthetõleg végleges dobosuk (1998 óta) az egykori Soundgarden-tag, Matt Cameron. Az utolsó két albumon és az ezeket követõ turnékon azonban új zenész is csatlakozott az ötösfogathoz: Boom Gaspar, aki billentyûsként mûködik közre, ám hivatalosan nem számít zenekari tagnak.
Rögtön az elsõ lemezükkel, az 1991-es Tennel átütõ sikert értek el. Az „alternatív rock-robbanásnak” is nevezett grunge népszerûvé válásában fõszerepet játszottak a „seattle-i négyes” tagjaként (a Nirvana, Soundgarden és Alice In Chains társaságában), ám a Pearl Jam az egyetlen ezek közül, amely a mai napig fennáll, és lemezeket készít. Világszerte hozzávetõlegesen 60 millió albumot adtak el, ebbõl 30 milliót az Egyesült Államokban. Ezzel kiérdemelték „a '90-es évek legnépszerûbb amerikai rockegyüttese” címet. Mindezt annak ellenére sikerült elérniük, hogy a második lemezük megjelenésétõl kezdve bojkottálták a videoklipek készítését, a lehetõ legtöbbször elkerülték az interjúadást, és az összes médiában való szereplést, sõt: pert indítottak a Ticketmaster koncertjegy-forgalmazó cég ellen, és ezalatt koncerteket sem adtak.

Elsõként Stone Gossard és Jeff Ament próbálták ki magukat a zeneiparban a Green River nevû együttesben. Ez azonban hamar feloszlott. A tagok egyik felébõl a Mudhoney, a másikból (Stone Gossard és Jeff Ament) a Mother Love Bone zenekarok alakultak. Az új együttes énekese, Andy Wood még a két stúdióalbum (Apple és Shine) megjelenése elõtt herointúladagolás követeztében meghalt. Andy Wood emlékére egykori szobatársa, Chris Cornell (Soundgarden, Audioslave) tervbe vette a Temple of the Dog albumot, amelyre a késõbbi Pearl Jam-tagokkal játszotta fel a dalokat.
A gyász leteltével Ament és Gossard úgy döntöttek, folytatják az útjukat, tovább zenélnek, és nem adják fel, így aztán Mike McCready-vel kezdtek együtt jammelgetni, akit Gossard már régebbrõl ismert, és akivel késõbb egy partin újra összetalálkozott. Eredményként egy demókazetta állt elõ, amelyen dobosként Matt Cameron (Soundgarden, 1998-tól Pearl Jam) mûködött közre. Ez a kazetta aztán Jack Irons (egy idõben a Red Hot Chili Peppers dobosa) közvetítésével egy jó barátjánál, Eddie Vedder-nél kötött ki, aki akkoriban San Diegóban élt. Vedder nem volt ismeretlen a San Diegó-i zenevilágban. Elõtte is több zenekarban játszott, többek között a Bad Radio-ban.
Állítólag egy benzinkúti éjjeli mûszakja alatt hallgatta meg a kazettát, majd a következõ reggelen szörfözni ment, és a strandon megírta a dalszövegeket a kazettán levõ zenére, felénekelte õket rá, és visszaküldte Seattle-be. Ezek késõbb az Alive, Once ( a Ten albumról) és Footsteps (Lost Dogs) címeken jelentek meg. Eddie Vedder késõbb egy „három részes miniopera”-ként írta le a dalokat. Az énekes hangjától és az energiától, ami a dalokból sugárzott, Stone, Jeff és Mike olyan lelkesek lettek, hogy Veddert rögtön meghívták Seattle-be a dalok rögzítése céljából. A repülõút alatt az énekes megírt egy újabb dalszöveget is, a késõbbi Black-ét.
Az együttes ezután sokat próbált, ennek eredményeként jelentõs mennyiségû dal készült el. Ebben az idõszakban állt össze a Temple of the Dog-projekt is, amelyen Eddie Vedder a Hunger Strike címû dalt együtt énekli Chris Cornell-lel, a Pushing Forward címû dalban pedig vokálozik. Ezután a zenekar a Mookie Blaylock nevet vette fel, a New Jersey Nets egyik kosarasa után, akinek a száma a csapatban a 10-es volt (innen a debütáló album Ten címe). A végleges név – Eddie Vedder egy korai interjújában elmondottak alapján – az énekes indián származású ükanyjának, Pearlnek a nevébõl keletkezett, aki értett egy hallucinogén hatású lekvár („Jam”) készítéséhez. A történet hitelessége azonban erõsen kétségbe vonható, mivel – bár „Pearl nagyi” tényleg létezhetett – a Vedder családnak nincsenek indián felmenõi. Valószínûeg ez a rejtélyes történet csak egy anekdota, amit Vedder az együttes nevének eredetérõl kitalált, hogy leszerelje a kíváncsi médiát. (a pearl angolul gyöngyöt jelent, a jam pedig lekvárt)
A zenekarnak ekkoriban azonban még szüksége volt egy dobosra, mivel Jack Irons akkortájt az Elevenben játszott. Elsõként Dave Krusent találták, akit hamarosan Matt Chamberlain helyettesített. Mivel Jeff Amentnek és Stone Gossardnek még a Mother Love Bone-os idõkbõl megvoltak a kapcsolataik a Sonynál, hamarosan megjelenhetett az elsõ album is, a már említett Ten.
Eleinte az album nem örvendett túl nagy népszerûségnek, de a Nirvana Nevermind-jának sikere, és a seattle-i együttesek iránti egyre növekvõ kereslet által óriásit ugrottak az eladási mutatók. Napjainkig a Ten csak az USA-ban több mint tízmillió példányban kelt el.A nagy turnék és a világszintû grunge-robbanásnak köszönhetõen a zenekar népszerûsége és ismertsége rohamosan nõtt. A két kislemez, az Alive és az Even Flow is nagyon sikeresek voltak, de a fiúk legnagyobb slágere a Jeremy lett. Majd' egymillió példányt adtak el a kislemezbõl, és a dalhoz készült videó 1993-ban az MTV Video Music Awardson négy díjat is nyert, köztük az év videójáért járót is. Ezzel a Pearl Jam volt a díjkiosztó legnagyobb nyertese.
Mivel a zenekar – fõleg az énekes Eddie Vedder – a hirtelen jött sikert és a reflektorfényben leélt mindennapokat nehezen tudta csak feldolgozni, úgy döntöttek, hogy nem készítenek több videoklipet. A Jeremyt hat éven át nem is követte újabb videó.

Az együttes nem sokkal késõbb az új dobossal (a texasi Dave Abbruzzese) és a producer Brendan O'Briennel stúdióba vonult, hogy felvegyék második albumukat. A Vs. album a megjelenés hetében 950 000 példányban kelt el csak az USA-ban, amivel egy éveken át megdöntetlen rekordot állított fel. Ez a tény majdnem a zenekar pályafutásának végét jelentette. Különösen Eddie Vedder szenvedett a hatalmas siker terhétõl. Emiatt az együttes megpróbált a nyilvánosság elõl visszavonulni, ami csak részben sikerült.Mindössze egy évvel késõbb, 1994-ben megjelent a következõ album, a Vitalogy. Ez már egyértelmûen megmutatta, hogy az együttes egy teljesen új irányt kezdett követni az elõzõ két albumhoz képest. Miközben a CD-t még mindig nagyrészt rádióképes dalok töltötték meg, a Vitalogy mégis sokkal sötéttebbre, nyersebbre és változatosabbra sikerült, mint a két korábbi lemez. Ez világosan mutatta, hogy az öt zenész képes még zenei fejlõdésre, és ezzel elismerést vívott ki magának. A Vitalogy az eladásokban is sikeres lett: ötmillió példányban kelt el.
Kurt Cobain 1994 áprilisában elkövetett öngyilkossága után a Pearl Jam vált a világ legfontosabb és legsikeresebb grunge-együttesévé, és ezt a titulust sajátos módon kezelte: a nyivánosság elõli teljes visszavonulással. Nem adott több interjút, és belement egy évekig tartó jogi huzavonába az amerikai koncertjegy-forgalmazó céggel, a Tickemasterrel. A Pearl Jam azzal vádolta a cégóriást, hogy piaci monopolhelyzetével visszaélve a jegyeket majdnem megfizethetetlen áron árulja, és rengeteg extraköltséget számol fel. A Pearl Jam elveszítette a pert, de mégis elérte azt az eredményt, hogy a Ticketmasternek ezek után a kezelési költségeket a jegyártól elkülönítve kellett feltüntetnie, ezáltal a koncertlátogatók számára egyértelmûvé tette, miért is fizetnek. Az együttes menedzsere szerint ez volt az az idõszak a Pearl Jam pályafutásában, mikor „minden fronton harcoltak”. A média elleni harc másik oldala az volt, hogy megtagadták a kislemezek kiadását, videoklipek készítését, és úgy tervezték, hogy albumaikat csak bakeliten adják ki, mely tervekbõl csak részeredményeket tudtak megvalósítani. Állítólag a Vitalogy már 1994 elején elkészült, de a Ticketmaster elleni harc, vagy a kiadójuk (Epic) hibájából csúszott a megjelenés az év végére.A következõ években a zenekar megpróbált több turnét is független koncertszervezõkkel megrendeztetni, ami közel lehetetlen volt, mivel a Ticketmasternek majdnem minden rendezvényhelyszínnel exkluzív szerzõdése volt.

A dobos Dave Abbruzzese már a Vitalogy felvételei alatt kilépett a Pearl Jambõl, a zenésztársakkal való nézeteltérések miatt. Gyors megoldásként az ex-Chili-dobos Jack Irons szállt be a munkálatokba, aki 1990-ben Stone és Eddie között közvetített, így az együttes alapítása nagy részben neki volt köszönhetõ. Jack Irons játszotta fel az egyik dalt (Stupid Mop) a Vitalogy albumra, és õ ment a megjelenést követõ turnéra a bandával. A zenekar már az alapulásától kezdve játszott a koncerteken Neil Young-feldolgozásokat, különösen Eddie Vedder volt jó barátságban a rock-ikonnal. Így jött majdhogynem logikus módon az 1995-ös együttmûködés a zenészek között. Az ennek gyümölcseként megjelent Mirror Ball címû albumra Neil Young írta a dalokat, a Pearl Jam kísérõ zenekarként mûködött közre. A lemez végül Young neve alatt jelent meg, de mindkettejük lemezkiadója kiadta.
A Who You Are kislemez harangozta be az 1996 nyarán megjelenõ No Code albumot. A nyilvánosságtól való teljes elhatárolódás már a múlté volt, a csapat szokatlan hangszereket alkalmazva kísérletezett. A Pearl Jam sokszínû albumot adott ki, amely zenéjét Vedder egy interjúban gyógyító erejûnek írta le. A közönségnél azonban nem talált nagy visszhangra a lemez: habár az egyik legjobb munkájuk, és elsõ helyen nyitott az eladási listákon, mégis üzletileg bukás lett az eredménye a zenekar üzletfilozófiájának: kevés reklám, semmi videoklip. Egy kisebb turnét azonban tartott az együttes, ám a Ticketmasterrel szerzõdõ helyszíneket továbbra is mellõzték. 1996 végén európai koncertturné következett, mikor is megtartották egyetlen magyarországi koncertjüket (1996. november 17-én)[9], melyet azóta nem ismételtek meg.
1997 nyarát az együttes ismét stúdióban töltötte, és a következõ lemezen, a Yielden dolgozott. Az album már az 1998. február 3-i megjelenését követõ pár hónapban háromszor jobban fogyott a sokkal nyugodtabb hangvételû elõdnél, (ami zeneileg annyit tett, hogy a gitárok újra erõsen szólhattak). Azonban a listákon ez az album sem szerepelt sokáig. 1992 óta elõször új videóval jelentkeztek: a Do the Evolution animációs videoklipje apokaliptikus képet festve hívta fel a közönség figyelmét: Take care, death is not the answer…, a környezet elpusztítása pedig még kevésbé. A Yield elkészülését a Single Video Theory címû DVD dokumentálja, mely még ugyanabban az évben megjelent.

Az 1998-as turné után kiszálló Jack Irons helyett Matt Cameron (Soundgarden) került a dobok mögé, aki eleinte csak ideiglenes dobosként játszott a Pearl Jam-mel, azonban hamarosan állandó taggá vált. Az elsõ stúdiófelvételét az eredetileg karácsonyi kislemezként a rajongóklub tagjai számára megjelent Last Kiss címû dalnak (eredetileg Wayne Cochrane dala) a feldolgozásakor készítette a Pearl Jammel, amely késõbb a koszovói háború áldozatainak családjait segélyezõ jótékonysági célból kiadott kislemez lett. Ez végül a zenekar legnagyobb kislemezsikerévé vált.Ekkoriban tértek vissza a Ticketmasterrel kapcsolatban álló helyszínekre is, a koncertlátogató rajongók helyzetének megkönnyítése céljából, és így a Pearl Jam 1998-as turnéja hatalmas sikerré vált, teltházas koncerteket adtak ismét. A turné végeztével (melyen már végig Matt Cameron dobolt) az együttes megjelentette a Live on Two Legs címû, élõ felvételeket tartalmazó korongot.

A Binaurallal a Pearl Jam 2000-ben egy visszafogottabb, kifejezetten poposra sikerült albumot adott ki, amelynek dalai a Tenre emlékeztettek. A Nothing As It Seems, a Light Years és a Thin Air kislemezek a tagok új dalszerzési és hangrögzítési módszereit mutatták, amely során két mikrofont alkalmaztak a különleges hangzás eléréséhez.Az ezt követõ európai turné minden egyes koncertjét rögzítették és bootlegként kiadták, hogy a rajongókat a méregdrága, és általában rossz minõségû kalózfelvételek megvásárlásától megkíméljék. „Mellékhatás”: a Pearl Jam-nek sikerült egyidõben öt albummal az eladási listákra felkerülni. A turné diadalmenetté vált, hatalmas csarnokokat töltöttek meg a rajongók, a nagy fesztiválok fõ fellépõjeként játszott a zenekar. Ám végül 2000. július 1-jén bekövetkezett a rocktörténelem egyik legnagyobb katasztrófája: a dániai Roskilde Festivalon kilenc rajongó meghalt, mikor a többiek teljes eufóriájukban a korláthoz préselték és agyontaposták õket. A zenekar félbeszakította a zenét és megpróbálta a közönséget nyugalomra inteni, ám eddigre sajnos már túl késõ volt. Az európai turné hátralevõ részét azonnal lemondták, sõt: az együttes komolyan elgondolkodott azon, vajon egy ilyen tragédia után képesek lesznek-e a zenélést folytatni. A közvélemény eleinte a zenekart okolta a történtekért, de késõbb felmentették õket a felelõsség alól.
Egy hónappal az európai koncertsorozat tragikus vége után az együttes mégis vállalkozott egy USA-turnéra. Október 22-én tartott koncertjük az együttes elsõ élõ fellépésének 10. évfordulóját ünnepelte, ahol Eddie Vedder megragadta az alkalmat, hogy megköszönje a támogatást a rengeteg embernek, akik segítségükre voltak a tíz év alatt. Hozzátette, hogy „Ezt sosem tenném, ha Grammy-díjat kapnánk, vagy ilyesmi.” Az Alive-ot a turné egyetlen koncertjén sem játszották az utolsó, Seattle-ben tartott estéig, mikor is az együttes egy több mint háromórás koncertet tartott, elõadva a legtöbb nagy slágerüket, és több feldolgozást is. Egy év múlva jelent meg az ezt a turnét dokumentáló Touring Band 2000 címû DVD, amely az amerikai koncertsorozat legjobb dalainak válogatása.A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követõen Eddie Vedder és Mike McCready csatlakozott Neil Younghoz, és közösen adták elõ a Long Road címû dalt - mely a közös munka, a Mirror Ball lemez gyümölcse - az America: A Tribute to Heroes névre keresztelt jótékonysági koncerten. Ezen a túlélõknek és az áldozatok családjainak gyûjtöttek pénzt.A 2002. november 12-én megjelent Riot Act a zenekar blues-osabb oldalát fedte fel, de csak többszöri meghallgatás után mutatkozik meg zsenialitása. A kritikusok ódákat zengtek róla, a közönség azonban mégsem fogadta kitörõ lelkesedéssel, ez az album is megbukott üzleti szempontból.

A rákövetkezõ ausztráliai, japán és amerikai turné azonban bebiztosította az együttes helyét minden idõk legjobb koncertzenekarai között. Újra elérhetõvé váltak a rajongók számára a kedvezõ árú rajongóklubjegyek. A turné zárásaként a New York-i Madison Square Gardenben játszott két koncert közül az elsõ Live at the Garden címmel DVD-n is megjelent.
2003 végén megjelent a ritkaságokat tartalmazó kétlemezes Lost Dogs, amit egy évvel késõbb az elsõ greatest hits album Rearviewmirror címmel követett. 2004 elején a Pearl Jam egy Golden Globe-jelölést is begyûjtött a Nagy Hal címû film zenéjében való közremûködésükért (Man of the Hour címû dal). A Greatest Hits megjelentetésével a Pearl Jam maga mögött tudhatta a 8 lemezre szóló szerzõdését a Sony kiadóval, és új, független kiadót kereshetett magának. Röviddel a 2004-es amerikai választások elõtt a Pearl Jam is részt vett a Vote For Change turnéban, (fellépõk még többek között: (Bruce Springsteen, R.E.M. , Dixie Chicks stb.) amelynek célja a lehetõ legtöbb ember a választásokon való részvételre, és a George W. Bush elleni szavazásra sarkallása volt.A Pearl Jam 2005. áprilisában a seattle-i Easy Street Recordsban adott koncertje 2006-ban jelent meg a független lemezboltokban. 2005 folyamán az együttes egy kanadai turnét és az elsõ dél-amerikai koncertsorozatát is megtartotta.

Három évvel a Riot Act után újra egy rockosabb lemez jelent meg tõlük 2006-ban. A Pearl Jam címet kapó album a Sony/BMG nemrég létrehozott J Records névre keresztelt alkiadójánál jelent meg. Sok kritikus ezt a lemezt az együttesnek a Ten hangzásához való visszatérésként értékelte, maga Mike McCready gitáros pedig a Vs.-hez hasonlította a készülõ zenei anyagot egy 2005-ben vele készült interjúban.[19] A korongon található World Wide Suicide címû dal, mely az iraki háborút kritizálja, a zenekar elsõ #1 kislemeze lett az 1996-os Who You Are óta.
A megjelenést követõen, 2006-ban az együttes világkörüli turnét tartott. Ez Amerikát, Ausztráliát, és hat év óta elõször Európát is érintette. Felléptek a Leeds- és Reading-fesztiválokon, habár korábban elhatárolódtak a fesztiválkoncertektõl a dániai tragédia óta. Az énekes mindkét koncertet egy megható beszéddel nyitotta, melyben a rajongókat arra kérte, vigyázzanak egymásra. A leedsi fellépésen még azt is hozzátette, hogy a zenekar azért döntött újra a fesztiválokon való szereplés mellett, mert megbíznak a rajongóikban. 2007 nyarán a Southside, a Hurricane és a Nova Rock fesztiválok fõ attrakciójaként léptek fel Európában a 13-helyszínes újabb európai turnéjukon. Szintén szerepeltek a 2007-es Lollapalooza fesztiválon is Chicagoban (ennek hanganyaga a Live at Lollapalooza 2007). Ugyanebben az évben kiadták a Live at the Gorge 05/06 c. 7-lemezes, 3 koncert anyagát tartalmazó lemezgyûjteményüket is, valamint az Immagine in Cornice DVD-t is, mely a 2006-os turné olaszországi helyszínein adott koncertek legjobb felvételeinek válogatása. A Pearl Jam 2006-ban elsõként adta ki a Life Wastedhez készült klipjét a Creative Commons licenc alatt.

Az együttes nem tûzött ki fix dátumot a stúdióba való visszatérésre és új album készítésére, habár a tagok 2006 decembere óta egyénenként, saját otthonukban rögzítenek demókat, melyekrõl e-mailben értekeznek. Egy 2007. áprilisi interjúban Mike McCready közzétette, hogy Stone Gossardnak és Matt Cameronnak már mutatott anyagokat, és megjegyezte, hogy „Ha mindet összerakjuk, megcsináljuk a felvételeket”, hozzátéve: „Ez körülbelül egy-másfél év múlva várható.”. 2008 elején az együttes tagjai egy egész hetet szántak arra, hogy kilencedik stúdióalbumuk elõzetes terveit egyeztessék. Pontosabb idõpontot azonban még mindig nem adtak közre, hogy mikor kezdõdnek a munkálatok. 2008 júniusában a Pearl Jam lesz az egyik fõ fellépõje a Bonnaroo Fesztiválnak. Ez a fellépés a zenekar tízállomásos USA keleti parti koncertsorozatába épül be, mely júniusban fog lezajlani.

Albumok :

Ten (1991)
Pearl Jam - Ten1.Once [watch video]
2.Even Flow 
3.Alive [watch video]
4.Why Go 
5.Black 
6.Jeremy [watch video]
7.Oceans [watch video]
8.Porch 
9.Garden 
10.Deep 
11.Release 
Vs. (1993)
Pearl Jam - Vs.1.Go [watch video]
2.Animal 
3.Daughter [watch video]
4.Glorified G 
5.Dissident 
6.W.M.A. 
7.Blood 
8.Rearviewmirror 
9.Rats 
10.Elderly Woman Behind The Counter In A Small Town 
11.Leash 
12.Indifference 
Vitalogy (1994)
Pearl Jam - Vitalogy1.Last Exit 
2.Spin The Black Circle 
3.Not For You 
4.Tremor Christ 
5.Nothingman 
6.Whipping 
7.Pry, To 
8.Corduroy 
9.Bugs 
10.Satan`s Bed 
11.Better Man 
12.Aye Davanita 
13.Immortality 
14.Hey Foxymophandlemama, That`s Me 
No Code (1996)
Pearl Jam - No Code1.Sometimes 
2.Hail, Hail 
3.Who You Are 
4.In My Tree 
5.Smile 
6.Off He Goes 
7.Habit 
8.Red Mosquito 
9.Lukin 
10.Present Tense 
11.Mankind 
12.I`m Open 
13.Around The Bend 
Yield (1998)
Pearl Jam - Yield1.Brain Of J. 
2.Faithful 
3.No Way 
4.Given To Fly 
5.Wishlist [watch video]
6.Pilate 
7.Do The Evolution [watch video]
8.Untitled (The Color Red) 
9.MFC (Mini Fast Car) 
10.Low Light 
11.In Hiding 
12.Push Me, Pull Me 
13.All Those Yesterdays 
Binaural (2000)
Pearl Jam - Binaural1.Breakerfall 
2.Gods` Dice 
3.Evacuation 
4.Light Years 
5.Nothing As It Seems 
6.Thin Air 
7.Insignificance 
8.Of The Girl 
9.Grievance 
10.Rival 
11.Sleight Of Hand 
12.Soon Forget 
13.Parting Ways 
Riot Act (2002)
Pearl Jam - Riot Act1.Can`t Keep 
2.Save You [watch video]
3.Love Boat Captain [watch video]
4.Cropduster 
5.Ghost 
6.I Am Mine [watch video]
7.Thumbing My Way 
8.You Are 
9.Get Right 
10.Green Disease 
11.Help Help 
12.Bushleaguer 
13.1/2 Full 
14.All Or None 
Lost Dogs (2003)
Pearl Jam - Lost Dogs1.All Night 
2.Sad 
3.Down 
4.In The Moonlight 
5.Hitchhiker 
6.Don`t Gimme No Lip 
7.Alone 
8.Education 
9."U" 
10.Black, Red, Yellow 
11.Leaving Here 
12.Gremmie Out Of Control 
13.Whale Song 
14.Undone 
15.Hold On 
16.Yellow Ledbetter 
17.Fatal 
18.Other Side 
19.Hard To Imagine 
20.Footsteps 
21.Wash 
22.Dead Man 
23.Strangest Tribe 
24.Drifting 
25.Let Me Sleep 
26.Last Kiss* [watch video]
27.Sweet Lew 
28.Dirty Frank 
29.Brother 
30.Bee Girl 
Pearl Jam (2006)
Pearl Jam - Pearl Jam1.Life Wasted 
2.World Wide Suicide 
3.Comatose 
4.Severed Hand 
5.Marker In The Sand 
6.Parachutes 
7.Unemployable 
8.Big Wave 
9.Gone 
10.Wasted Reprise 
11.Army Reserve 
12.Come Back 
13.Inside Job 
Backspacer (2009)
Pearl Jam - Backspacer1.Gonna see my Friend 
2.Got some 
3.The Fixer 
4.Johnny Guitar 
5.Just Breathe 
6.Amongst the Waves 
7.Unthought Known 
8.Supersonic 
9.Speed of Sound 
10.Force of Nature 
11.The End 
Lightning Bolt (2013)
Pearl Jam - Lightning Bolt1.Getaway 
2.Mind your Manners 
3.My Father`s Son 
4.Sirens 
5.Lightning Bolt 
6.Infallible 
7.Pendulum 
8.Swallowed Whole 
9.Let the Records play 
10.Sleeping by Myself 
11.Yellow Moon 
12.Future Days 

Kedvencek közé jelölték : 180
Árva zenekar profil
Hozzászólások :
Dox
Dox
2013.06.22. 12:24:32
Nem tudom, azért a Backspacer eléggé odatett, olyan, mint egy új TEN.

Hozzászólok :
Hozzászoláshoz belépés szükséges, ha nem vagy még tag, akkor regisztrálj!


Valid HTML 4.0 Valid CSS

 0.0058 s