TörténetAz együttest Tony Kakko, Jani Liimatainen, Marko Paasikoski, Tommy Portimo és Pentti Peura alapította 1996-ban, Kemiben. Akkoriban a Tricky Beans névvel kerültek be a metál közösségbe. Hamarosan rögzítettek is 3 demót – a Friend 'till the Endet, az Agre Pampperst és a PeaceMakert.1997-ben a nevüket Tricky Meansre változtatták (ekkor jött Janne, az új basszusgitáros), és ettõl a ponttól 1999-ig tartó idõszakban alakult ki a csapat stílusa, a gyors, dallamos és a billentyûorientált heavy metál, a tiszta és magas énekhang. Tonyra, mind oly sokakra akkoriban, nagy hatással volt a Startovarius hangzása, azért emlegetik néhol együtt is õket.1999-ben a csapat felvette újabb demójukat, a FullMoont a kemi Tico Tico Stúdióban, ami az elsõ igazi metál számuk volt. Ekkor a felállás a következõ volt: Tony Kakko (ének és billentyû), Jani Liimatainen (gitár), Janne Kivilahti (basszusgitár) és Tommy Portimo (dob). A demót a Spinefarmhoz is elküldték. Még ebben az évben felvették a Sonata Arctica nevet, és megjelent elsõ kislemezük Finnországban, az UnOpened. Mivel számaik felkerültek a toplistákra, az együttes már könnyen talált kiadót, hogy zenéjük a világ minden pontjára eljusson. Ezt kihasználva el is készítették elsõ nagylemezüket, az Ecliptica-t.Tony Kakko már csak az énekre koncentrált, ugyanis csatlakozott hozzájuk Mikko Härkin (a Kenzinerben játszott azelõtt), aki vállalta a szintetizátort, és jól beilleszkedett a csapatba.2000 elején a Sonata Arctica a Stratovarius-szal együtt indult Európa körüli turnéra. Marko Paasikoski közben visszatért a basszusgitár húrjaihoz, leváltva Janne-t.2000 végétõl az együttes a következõ albumukon dolgozott – ez volt a Silence – amit 2001 júniusán jelentettek meg. Ezt egy nagyméretû koncertturné követte, szinte mindenütt Európában, és Japánban is. 2002-ben a Sonata Arctica már Amerikába is eljutott, koncertet adva Brazíliában és Chilében. Az együttes tagjai szerint ezek legjobb koncertjeik közé tartoztak – a másik legjobb pedig a 2002-es Japán turné volt szerintük. Utóbbin fel is vettek egy koncertalbumot, a tokyói koncertrõl, és Songs of Silence címmel jelentették meg.2002 végén Härkin személyes okokra hivatkozva elhagyta a bandát. A harmadik albumjukat – Winterheart's Guild – Jens Johansson (Stratovarius) ideiglenes segítségével hozták létre, valamint Tony is vállalt billentyûs szerepet. Az album végül 2003-ban jelent meg.Az új billentyûs szerepére sokan jelentkeztek, akik közül kettõ különösen tetszett a csapat tagjainak, aztán a személyisége alapján megtalálták az emberüket. Ez az érdekes ember volt Henrik Klingenberg, aki oszlopos tagja lett a csapatnak, és a Winterheart's Guild – turnén már õ játszott. A koncertek nagy részén teltház volt.A csapat kiadót váltott, ezentúl a legnagyobb európai kiadócég, a Nuclear Blast adja ki munkáikat.2004 elején az együttes az Iron Maiden elõzenekaraként játszott annak japán turnéján. Eközben Tommy Portimo, a csapat dobosa apa lett, márciusban megszületett kislánya.A Reckoning Night-ot 3 hónapon keresztül rögzítették, majd októberben kiadták. Ugyanekkor kiadott kislemezük is a finn toplistán volt, 6 héten keresztül. Egy bemutató koncert következett volna, de a már népszerûvé vált Nightwish meghívta õket egy európai turnéra, és így megváltoztak a tervek. Több mint 10 000 ember hallotta ezeken a koncerteken a Sonata Arcticát.2005 elején ismét a Nightwish-sel tartottak, hogy elõzenekarként szerepeljenek annak észak-amerikai koncertturnéján. Bár ezek a koncertek a Nightwish számára elmaradtak, de a Sonata Arctica-s fiúk tettek egy rövidebb turnét, amelynek állomásai kanadai és USA-beli koncertek voltak.Az együttes elkészítette elsõ koncert DVD-jét, amelynek a For the Sake of Revenge nevet adták. Ezen a 2006-ban megjelent kiadványon egy régebbi, 2004. februári tokyói koncert kapott helyet. A Spinefarm Records még egy utolsó összeállítást megjelentetett a fiúktól, mielõtt kiadót cseréltek. Ennek a címe The End of This Chapter volt, ami Japánban 2005 augusztusában, míg Európában 2006 májusában jelent meg.Egy PC-s játék tervei is készültek a Sonata Arctica karakterei és zenéje alapján, és a Winterheart's Guild címet adták neki, mint az albumnak. A játékot Zelian Games fejleszti, egy akció-RPG stílust megcélozva, kb. mint a Fallout és a Diablo. A játékról egyelõre kevés infó van, viszont jó hír, hogy a fejlesztés nem állt meg.2006 decemberétõl a csapat megkezdte következõ stúdióalbumjuk rögzítését. Most elõször finn nevet adtak az albumnak – Unia –, ami május 25-én jelent meg. Ez az album kisebb fordulópont a csapat életében, ugyanis kicsit eltér a stílus az elõzõ albumoktól, és ugyanekkor logót is változtattak.Március 2-án az együttes gitárosa, Jani Liimatainen bejelentette, hogy az elkövetkezendõ idõszakban nem tud játszani a koncerteken, ugyanis teljesítenie kell kötelezõ katonai szolgálatát. Ebben az idõszakban Elias Viljanen fogja helyettesíteni Janit.