Nem hiszem, hogy nagyot tévedett volna Arjen Anthony Lucassen, amikor 2014-ben úgy döntött, hogy az Ayreon-lemezeken való vendégeskedése után, felkéri Anneke Van Giersbergen-t egy teljes közös lemez felvételére...
A Gentle Storm névre keresztelt projekt végeredménye ez az egyik oldalán akusztikus, folkos, másik oldalán szimfonikus-progresszív metálos hangszerelést is bevető, The Diary című concept-album lett, amit nemrég akusztikus formában nekünk is bemutattak... Egy 17. századi szerelmes történetet utazhatunk itt végig, kétféle zenei aláfestéssel, de akinek ennyi sem elég, az meghallgathatja mindezt instrumentális formában is, a négy lemezes változaton...
Különleges, egyedi és érdekes is ez a dupla (vagy négy lemezes) anyag, abból a szempontból mindenképpen, hogy ugyanazt az ének-melódia centrikus történetet tartalmazza, kétféle hangszerelésű kíséretben... Az első cédére folkos, akusztikus - mondhatni komolyzenei mélységű -, a másodikra - a szimfonikus-jelleget megtartva -, de metálosított változatban került fel ugyanaz a műsor... Ugyanazt hallhatjuk barokkosan röpködő és metálosan sötétlő formában, amire Anneke Van Giersbergen csodálatosan énekelte fel a népiességet sugárzó, költőien szárnyaló énekdallamokat, aminek a drámaian romantikus jellege tényleg csodára képes...
A zongorás-hegedűs-fuvolás Endless Sea nálam így a második lemez csellózós-kórusos és groove-gitáros mélységével teljesedik csak ki, de mondjuk a körtánc jellegű Heart of Amsterdam-ban némileg erőltetettebbnek tűnik a súlyzózós dolog, itt sokat veszt közben a könnyedségéből a mesélős melódia... Hasonló a romantikus The Greatest Love is, bár itt a szükséges drámaiság igazán csak a második, csellózós-gitáros változatban teljesedik be... A Shores of India egy zongorás-hegedűs ballada első körben, de a keleties-mese jellegéhez a misztikusság csak a súlyokkal együtt érkezik meg, a dolog ettől a kettősségtől lesz igazán különleges... A lassú és sötétlő Cape of Storms csak keményebb ritmust kap a második változatban, megtartva a vonósok lágy, mégis lendületes mesélését a háttérben, így élményben nincs nagy különbség a két verzió között... A The Moment persze a második, súlyosabb változatban sokkal drámaibbnak tűnik, de ezt a többletet itt is elsősorban a mélyebb komolyzenei hangszerelés biztosítja...
Aztán jön a mindent elsöprő The Storm, ami első körben inkább hegedűs-zongorás örvénynek tűnik csupán, de az elektronikus zajokkal és a dinamikus gitár-zakatolással ellátva, tényleg mindent elsöpörnek az útból! Arjen gitárja csúcs minőségű energiát sugároz itt, a ki-belépő hegedűkkel nagyszerűen egészítik ki egymást! Vihar után jön a csak egy körben ugráló táncnak tűnő Eyes of Michiel, ami durvasággal és nélkül is kiválóan működik... De aztán jön az első körben folk-jazzes mesélésre vett Brightest Light, ami a második változatban durva medvetáncba megy át, a drámai gitárok durvaságának minden energiáját beledobva a csellók-hegedűk közé... Mindezt a pánsípos-hegedűs New Horizons lüktető ritmusú barokkos jellegével folytatják... A második verzió elején fuvola veszi át a főszerepet, át is mennek vele Jethro Tull-jellegűbe, de aztán a mesélős részekben visszalépnek folkba, amit katonásabb ritmusokkal és mélyebb alapokkal tesznek drámaibbá... A két perces lezárás az Epilogue: The Final Entry címet kapta, lágy és természetes, égdörgés, harangok és hullámzás mellé melódiát kapunk, amibe a második változatban fémfúvósokat és zárának durva Queen-ízű gitár riffet is kapunk...
Nos, hogy őszinte legyek: nekem mind a két hangszerelés tetszik, bár a folkos változatból jobban hiányzik a drámaiság, amit ebben a változatban valamiféle smooth jazzes hangulattal próbáltak lecserélni... A dolog szép és kellemes, de az igazi drámaiság csak akkor jön elő, amikor a magasan szárnyaló énekhanghoz erőteljes kórusok, kemény ritmusok és súlyos gitárok is párosulnak... A romantikusság és szépség viszont a folk-változaton működik jobban... Szóval a két hangszerelés szerintem együtt ad ki egy teljes, kerek és egész művet, amit kár lenne kihagyni mind a két "világ" szerelmeseinek! És igen, Anneke Van Giersbergen csodálatosan énekli ezt a lemezt, mind a két verzióban... A The Gathering '95-ös Mandylion-lemeze óta nem volt ilyen komoly munkája, vagyis már 20 éve nem szerepelt ilyen nagyságrendű lemezen!
10/10http://passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=32602 | The Diary (2014) |
---|
| 1. | Endless Sea - 05:59 | 2. | Heart of Amsterdam - 06:36 | 3. | The Greatest Love - 04:08 | 4. | Shores of India - 06:40 | 5. | Cape of Storms - 05:28 | 6. | The Moment - 06:08 | 7. | The Storm - 05:56 | 8. | Eyes of Michiel - 03:56 | 9. | Brightest Light - 04:46 | 10. | New Horizons - 05:24 | 11. | Epilogue: The Final Entry - 02:02 |
|
Kedvencek közé jelölték : [ Hibajelentés / Üzenet a profil tulajdonosnak ]
Hozzászólások : |
Nincs hozzászólás. |
|
|
0.0048 s
|