A Trepaliumos fiúk nem a sebességre utaznak, hanem a minél több ötletre! Korábban volt még szaxofon is a zenéjükben, most ennyire nem akarnak progresszív metálkodni! Inkább durvulnak, de nem csak a Meshuggah-i úton haladó puszta mészárlással, hanem alternatívabb metálos elemeket keverve az extrém metáljukhoz!A XIII-ban sok minden kerül elõ! Szaggatnak death metálos sebességgel, még az utlra-gyors tempók is elõkerülnek néha! Aztán, persze elõkerülnek a modern skandináv extrém bandák által elõszeretettel használt önismétlõ, kivárós kaszálások is. Sõt! De, nekem nem elsõsorban ezek miatt tetszett meg az album! Itt-ott elõkerül a Morbid Angel-hez hasonló elnyújtott lassulású riffek és kétlábgépes tempók is, amit manapság nagyon kevesen tudnak ilyen élettel megtölteni, mint azt ezek a fiúk tudják!A Kéké becenévre hallgató énekesük sem rossz, bár fröcskölõdése néhány dal után elég kiszámíthatónak tûnik! De, a torokhangú éneke így is átlag feletti módon passzol a zene technikába folytott lényegéhez! A Trepalium szellemes és sokszínû, úgy tûnik, hogy mostanra meg is tudják valósítani mindazt a tömény durvulatot, amit még 2006-ban is csak részben sikerült megvalósítaniuk! Mondjuk a keverés is a helyére került mára... Ez most már messze világszínvonalú produkció, a Gojira elõtt sokaknak fognak meglepetést okozni!

Harkat, zsombi666, Chimaira