Üdvözöllek! Elõször is mondj nekünk kérlek pár szót arról, hogy mikorra várható az új album, és mire számíthatnak a rajongók. Üdvözlet Neked és az olvasóknak! Az új albumot 2008-ban fogjuk felvenni, már tavaly szerettük volna megjelentetni, de ez különbözõ problémák miatt erre az évre tolódott. Szeretnénk egy olyan albumot lerakni az asztalra, ami méltó folytatása lehet az eddigi munkáinknak mind zeneileg, mind szövegileg. Az elmúlt idõszakban számos jó szöveg született, ezek megzenésítése folyik jelenleg. Az album címe „A frontvonalban” lesz. Lesznek rajta hagyományosabb „Valhallás” nóták, modernebb dolgok is, valamint tervezünk egy Skrewdriver feldolgozást is, hiszen ez a zenekar máig meghatározó a számunkra. Minõségi albumot fogunk kiadni a kezünk közül, ebben mindenki biztos lehet. Az elmúlt idõszakban átesett a zenekar némi tagcserén. Minek tudható ez be? Az egyik régi tag nem akarta folytatni a munkát a zenekarral, amit nagyon sajnálunk, hiszen ötletei meghatározóak voltak a Valhalla munkásságában. Barátságban vagyunk a mai napig és tiszteletben tartjuk a döntését. Helyette egy nagyon tehetséges bajtárs érkezett, aki méltó utódja lett. Dobos-poszton annyi változás volt, hogy két dobos is játszott nálunk a visszatérés óta, akiknek nagyon hálásak vagyunk a sok segítségért, viszont nemrég visszatért a régi dobosunk a „klasszikus” felállásból, aki szerencsére jobb, mint valaha. Tehát szinte eredeti felállásban játszunk jelenleg! Azt gondolom, sokan nem tudnak a zenekart súlytó ítéletrõl és annak hatásáról, következményeirõl. Elmondanád nekünk, miért is kapta a zenekar ezt a súlyos ítéletet és pontosan mi is volt ez? 1998-ban indította a Z.O.G. elsõ támadását ellenünk, közösség elleni izgatás vádjával, amit a mai napig alig értünk, hiszen szövegeinkben igyekeztünk „szalonképesek” maradni. A hatalom ezt nem így gondolta és mivel a mozgalom kezdett egyre népszerûbb lenni, rengeteg sikeres koncert után lecsaptak ránk. Az Archívum, a Valhalla és a Nemzeti Front nevû zenekarokat vonták vád alá ekkor. Azt hittük, hogy szólásszabadság van és elmúltak azok az idõk, mikor zenekarokat bíróság elé állítanak a dalszövegeik miatt. (mint például a nyolcvanas években a C.P.G., a Mos-oi és számos egyéb punk-banda esete…) Védekezéseinket elsõ és másodfokon is elutasították, a tagok másfél év börtönt kaptak 4 évre felfüggesztve. (az Archívum tagjai ennél súlyosabb, a Nemzeti Front tagjai ennél enyhébb ítéletet kaptak). Mellékbüntetésként pártfogói felügyelet alá helyeztek mindenkit és eltiltottak mindenfajta NS-rendezvény látogatásától, még résztvevõként is. Milyen hatással volt ez az idõszak a zenekar életére és a magánéletetekre? Természetesen ezek elég embert próbáló idõk voltak, a banda ekkor meg is szûnt létezni, hiszen nem tudhattuk, mennyire figyelik a lépéseinket, jobb volt kényszerszünetet tartani. Mindenkit megviselt ez az idõszak, hiszen teljesen új szabályok szerint kellett élnünk a jogerõs ítélet után. Nem tehettük azt, amit addig szabadon tehettünk, vigyáznunk kellett minden lépésünkre, minden kimondott mondatunkra. Alig vártuk, hogy mindez leteljen és fellélegezhessünk. Mint ahogyan azt már Te is említetted, sokáig el voltatok tiltva minden fajta NS rendezvényen való fellépéstõl és látogatástól egyaránt. Mi volt az elsõ koncert, amire már minden retorzió nélkül elmehettél? Milyen érzés volt? Tapasztaltál-e bármilyen változást a kényszerkihagyás után, akár a koncerteken, akár a mozgalomban? Egy Hûség/Titkolt Ellenállás buli volt az elsõ, amin részt vettem a büntetés letelte után. Természetesen nagy élmény volt, hiszen sok régi bajtárs jött oda a kezemet megszorítani és a vállamat megveregetni, ami nagyon jó érzés volt. Természetesen a régi reflex még mûködött, sokszor néztem a terem ajtaját, hogy mikor törik be a rendõrök, akik nagy számban jelentek meg a buli környékén. Egyszer még az áramot is lekapcsolták… Természetesen a kényszerpihenõ alatt is képben voltunk a mozgalomban bekövetkezett változásokat illetõen, így eléggé felkészültek voltunk. Jó néhány pozitív és negatív változás történt az évek során, de ez természetes. Remélem a következõ években pozitív irányba fogunk fejlõdni, mi mindenesetre ezt az irányt szorgalmazzuk. Mit tudnál tanácsolni a kezdõ zenekaroknak, mire figyeljenek, hogy elkerüljék a Valhalla tagjainak sorsát? Ez nehéz kérdés, hiszen nem látunk a hatalom lapjaiba, nem tudjuk, kit miért tartanak veszélyesnek a társadalomra. Minket is derült égbõl ért a villámcsapás, mikor megjelentek az ajtónk elõtt. Azt tudom tanácsolni, hogy vigyázzanak a dalszövegeik megírásánál, hogy inkább írják körül azokat a dolgokat, amik zavarják õket, próbáljanak árnyaltabban, óvatosabban fogalmazni és kerüljék az erõszakos cselekményekre való buzdítást különbözõ népcsoportok tagjai ellen. Ekkor talán elkerülhetik az atrocitásokat a hatalom részérõl, bár valószínûleg megfigyelésben ezeket a szabályokat betartva is részük lesz. Ezzel a tudattal sajnos együtt kell élni. A hatalom nem szereti, ha a zenekarok kimondják az igazságot. Mi a véleményed arról, hogy néhányan azt vallják, hogy egy magyar zenekar elsõsorban magyar vonatkozású nevet válasszon magának. Gondolok itt arra, hogy Ti is egy viking mitológiához kötõdõ nevet használtok, miközben a magyar mondavilágból is lehetett volna választani. Tiszteletben tartom, aki így gondolkodik, hiszen választhattuk volna a „Csillagösvény” vagy a „Hadak útja” nevet is megalakulásunkkor. Mi viszont szerettük volna az emberek látásmódját szélesíteni, olyan témákról énekelni, amikrõl annakidején nem énekeltek skinhead-bandák. Szerettük volna a szárnyainkat messzebbre is kiterjeszteni és új távlatokat nyitni az emberek elõtt. Minket ugyanúgy érdekel a magyar mondavilág, mint az északi mitológia. Érdekes dolog a két kultúra hasonló jegyeit vizsgálni, összehasonlítani, a rovásírás és a rúnák hasonlóságait észrevenni, szerintünk ezzel is többek vagyunk, ezzel talán mások látáskörét is tudjuk szélesíteni. Természetesen vannak szûklátókörû egyének, akik támadnak minket emiatt, mi velük nem foglalkozunk, mindenkinek a magánügye, hogy ki miben hisz. Az évek során rengeteg új zenekar alakult, sajnos ezek egy része igen hamar meg is szûnt. Van olyan fiatal zenekar, akit ki tudnál emelni, és aki szerinted 15 év múlva is itt lesz, mint most a Valhalla? Jóslásokba nem szeretnék bocsátkozni, sosem lehet tudni, mit hoz a jövõ, kire milyen sors vár, ami befolyásolhatja elkövetkezendõ éveit. Én szeretném, ha minden jelenleg fiatal zenekar 15-20 évig dolgozna az ügyért, minden banda, minden koncert, minden új nóta ugyanolyan fontos a mozgalom fejlõdése érdekében. Kanyarodjunk vissza a zenekar munkásságához. J Szerencsére egyre több remek dvd látott napvilágot kishazánkban az elmúlt idõszakban (Fehér Egység, Becsület Napja 2007, Sons of Europe...). Nem terveztek Ti is valamilyen hasonló kiadványt? Vagy ez a korábban említett ítélet miatt problémát okozhatna? Nem rossz az ötlet, de egy olyan DVD kivitelezése, ami a mi elképzelésünknek megfelelne, nagyon nagy munkát jelentene, mivel eléggé maximalisták vagyunk. Az ismeretségi körünkben nincs is olyan profi szakember, akire ezt a feladatot nyugodt szívvel rá tudnánk bízni. Ezért ez az ötlet belátható idõn belül nem kivitelezhetõ, sajnos. Most pedig néhány kérdés, amelyet olvasóink tettek fel Nektek, rajtunk keresztül. Hogyan vélekedsz arról, hogy az internetes letöltések jóvoltából szinte teljesen panganak a CD-eladások? Egyetértesz-e azzal, hogy a mozgalmi zenék csak addig számítanak propagandának, amíg a "célszemély" nem tagja a mozgalomnak? Errõl a témáról több oldalt lehetne írni, mindkét oldal véleményét figyelembe véve. Nehéz igazságot tenni sajnos. Én arra szeretném bíztatni a mozgalom tagjait, hogy támogassák színterünk zenekarait a hanghordozóik megvásárlásával, hogy legyenek a jövõben is új lemezek. Ellenkezõ esetben megölik a zenekarokat. Ma már könnyen hozzá lehet jutni eredeti skinhead cd-khez, nem úgy, mint régen. Ma ott vannak a koncertek, nemzeti boltok és internetes csomagküldõk, ahol mindent be lehet szerezni. Csak akarni kell. Mi történne, ha az istenek gondolnának egyet és holnaptól a mozgalom kezébe adnák Magyarország irányítását? Hmmm, ez nagyon jó kérdés. Bár tényleg nem szeretnék jósolni, de ha el kell játszani a gondolattal, akkor azt mondanám, hogy erre a feladatra még nincs felkészülve a mozgalom, viszont ennél a jelenlegi helyzetnél csak jobb lehet. Nagyon nagy feladat lenne, de bízom benne, hogy sok olyan ember van köztünk, aki ha betöltene komoly pozíciókat, sokkal jobb munkát végezne, mint bárki az elmúlt 60 évben. Szerinted kellenek-e értelmiségiek köreinkbe, vagy elég, ha utcai harcosok gazdagítják sorainkat? Természetesen szükség van az értelmiségre, tanult, elhivatott emberekre, akik kivezetnék a nemzetünket ebbõl a szellemi fertõbõl, mikor eljön az idõ. A társadalom minden rétegébõl szükségünk van olyan emberekre, akik továbbviszik az eszménket. Hogyan vélekedsz az ideológiai alapjainkról? Aktuális-e a hungarizmus 2008-ban vagy szükséges lenne-e az eszmei megújulás? Szerintem szükség van az eszmei megújulásra, korunk változásaihoz igazodva formálni a megoldásokat a mai problémákra. Eltelt 60 év, túléltünk 40 év kommunizmust, közel 20 év demokráciának csúfolt szellemi züllést, ezeknek az idõknek a nyomait új módszerekkel lehet csak orvosolni. Miképpen vélekedsz a manapság divatba jött nemzeti radikalizmusról (Magyar Gárda, Kárpátia, stb.)? Én azt mondom, hogy nekünk más úton kell menni, mint õk, de még mindig jobb, hogy ez az út is létezik, ami talán egyszer hozzánk vezet olyan embereket, akik még csak most tértek erre az ösvényre. Ugródeszkának jó ez a vonal, általános iskola a középiskola, majd az egyetem/fõiskola elõtt. Köszönjük az interjút! Még sok-sok lemezt és koncertet kívánunk Nektek! Az utolsó szó természetesen a Tiéd J Köszönjük az érdeklõdést és a tartalmas interjút, öröm volt válaszolni az eredeti kérdésekre! Köszönjük a jókívánságokat is, igyekszünk rászolgálni a további bizalmatokra is! Üdvözöljük igaz Barátainkat, Bajtársainkat és mindazokat, akik segítettek a zenekarnak bármilyen módon! A reményt sohasem szabad feladni, mert az egyenes út az apátiához és a szolgasorhoz! Hinni kell és harcolni a végsõkig!