Basszusgitár :	Michael LePond
	Billentyűk :	Michael Pinnella
	Dob :	Jason Rullo
	Gitár :	Michael Romeo
	Ének :	Russel Allen

A Symphony X New Jersey-bõl származó 1994 áprilisában alapított progmetál banda. A gitáros Michael Romeo már korábbról is ismert volt szóló munkássága révén, rengeteg pozitív kritikát, dicséretet kapott. A Dark Chapter 1994-ben született M. Romeo-szólóalbum vezetett a banda megalakulásához. (Egy sötét fejezet kezdõdött ekkor a metál színtér egyik bugyrában) Kezdetben Thomass Miller basszusgitáros segítette ki M.Romeot, aki már korábban is játszott vele. Az énekes Rod Tyler lett és Jason Rullo a dobos. Michael Pinella érkezésével pedig teljes lett a felállás, és megkezdhették az elsõ album felvételét.

A legelsõ albumot 1994 õszén, majd még ebben az évben ki is adták Japánban. Az album kapásból hatalmas sikereket aratott, nemcsak Japánban, hanem az egész világ progmetál fanatikusai között, még a kritikusok is nagyon felhúzták.

Csak 8 hónap telt el a debütalbum óta, és a banda már a második korongot vette fel, majd adta ki. Ez volt a Damnation Game. Az 1995-ös év nagy változást hozott, ugyanis Rod Tyler elment a bandából, helyére Russel Allen került. Az epikus énekdallamokkal és a klasszikus hangszereléssel a banda kitágította a Progmetál mûfaj határait és mondhatni létrehozott egy új vonalat a mûfajban. A fanok lelkesedése, és a média pozitív kritikái megalapozátk a banda sikerét és az egész világ felfigyelt rájuk

1996 végére az együttes már a The Divine Wings of Tragedy-n dolgozott. Amíg a korábbi két album azt mutatta, hogy sokféle forrásból táplálkoznak, kikacsintgatnak egy-egy nagyobb metálopuszra, addig a Divine Wings… már teljesen egyedi hangvételû album lett. Talán erre az anyagra lehet azt mondani, hogy leginkább megszeretette az együttest az európai fanokkal. Korábban ugyanis itt még kevésbé voltak ismertek, az igazi piac az Államok voltak. Az olyan számok, mint az Accolade és a 20 perces címadó dal klasszikusok lettek a mûfajban. Nem is csoda, hogy a különbözõ magazinokban, weboldalas szavazásokon elõkelõ helyet értek el ezzel a lemezzel, és a média is felkapta õket.(Persze sosem lettek divatbanda) A Divine Wings….-et hamarosan az év (1997) legjobb albumként kezdték emlegetni a mûfajában. A banda mostanra már túlszárnyalta minden eddigi sikerét 100.000 eladott példánnyal csak Japánban.

Mivel az együttes nem akart sokáig csak a babérjain csücsülni, újra írni kezdtek számokat és 1998-ban elkészült a Twilight in Olympus, szintén egy mérföldkõ karrierükben. Rengetek lemez kelt el és a már megszokott sajtódicshimnusz lengte körül õket (Persze ez Amerikára vonatkozik, nálunk csak elvétve jelent meg a Metal Hammerben egy-egy kisebb cikk). Az európai turné sem váratott sokat magára. A Symphony X átszelte az Atlanti óceánt 3 hétre, hogy az angol Mindfeed-el induljon körútra.(Elõzenekarként). A turné hatalmas siker volt, sok állomással, többek között Németo.-ban, Hollandiában, Svájcban, Olaszo.-bna, és Franciao.-ban.
Megerõsítve a már most is hatalmas rajongótábort. Az koncertek után visszatértek New Yersey-be, hogy felvegyék a V:the ney Mythology Suite- ot, ami egy igazi remekmû lett.

Michael Romeo így nyilatkozott: „Egyszerûen muszáj volt megírnunk. A filozófiánk szerint komolyan kell venni a dalszerzést, a stúdiózást és magát a zenét, de amikor turnén vagyunk, vagy koncerten játszunk, akkor mind barátként megyünk, hogy jól érezzük magunkat és ebben nincs semmi megjátszás. Ez nekünk természetes, ugyanúgy, ahogy a próbákon is megvan ez a jó hangulat. Szinte már kikapcsolódás ez az egész.”

Ez a koncept album növelte hírnevüket és sok lehetõség nyílt meg elõttük, fõleg Európában.
A következõ lemez az Odyssey 2002-ben jelent meg olyan opuszokkal, mint a King of Terrors, vagy az Inferno. A legtöbb kritikus szerint inkább a power-metál vonalat erõsíti a lemez, és kevésbé progresszív, Michael Pinella futamai nagyon a háttérbe szorultak. Sok rajongó pedig kicsit „félresikerültnek” érzi a lemezt.
Michael Romeo így nyilatkozott róla: „A The Odyssey határozottan keményebb és agresszívabb lett. Tudatosan lett ilyen. Az elõzõ album koncept lemez volt, hosszú dalokkal, rengeteg szintivel és valahogy az egész sokkal polírozottabb volt. Ahhoz az albumhoz ez jól illet, de most vissza akartunk térni a gyökereinkhez, egyszerû, kemény riffekkel. Ahhoz hasonló zenét akartunk, mint amilyenen felnõttünk. Szóval ez most keményebb, nyersebb lett. Ugyanígy a hangzás is, például a gitárok is érdesebben szólalnak meg. Egyszerûbb, súlyosabb lemezt akartunk készíteni. De emellett meg vannak benne a tipikusabb dolgaink is, mint pl. az Accolade II-ban vagy a The Odyssey-ben. Ez utóbbi egy hosszabb felvétel lett, szép dallammal és normál Symphony X-es témákkal. Tulajdonképpen jó kis kombinációja lett mindennek az új lemez, de összességében keményebb.”

2003 minden magyar rajongó számára az év koncertjét hozta el: Symphony X, Stratovarius, Thunderstone a Pecsában! Ekkor a Stratovarius volt a fõzenekar, a legtöbben miatta mentek el, lehet, hogy ma már fordítva lenne.
Majd hosszú szünet következett. Szólóban építgette karrierjét Russel Allen, meg Jorn Lande-val közösen az Allen-Lande projectet. Michael James Romeo is feltûnt itt-ott, Michael Pinnella is kiadta a Enter by the twelve Gate-et. De, egyik sem volt különösen érdekes kísérlet.:)

5 évet kellett várni az új albumra, ami a Paradise Lost címet kapta (Elveszett Paradicsom) szintén egy mitológiai történetre épül (Milton) és szerintem mindenki nevében modhatom, hogy megérte a várakozást. Hangzásilag és felépítésileg talán a legjobb albumuk. A Symphony X pedig hû maradva eddigi munkásságához, népszerûségében még talán érte el a színuszgörbe tetejét, de már nagyon közel áll hozzá

Albumok :

Symphony X (1994) 1. Into the Dementia  2. The Racing Season  3. Premonition  4. Masquerade  5. Absinthe and Rue  6. Shades of Grey  7. Taunting the Notorious  8. Rapture of Pain  9. Thorns of Sorrow  10. A Lesson Before Dying

The Damnation Game (1995) 1. The Damnation Game  2. Dressed to Kill  3. The Edge of Forever  4. Savage Curtain  5. Savage Curtain  6. The Haunting  7. Secrets  8. A Winter`s Dream - Prelude (Pt. I)  9. A Winter`s Dream - The Ascension (Pt. II)

The Divine Wings of Tragedy (1997) 1. Of Sins and Shadows  2. Sea of Lies  3. Out of the Ashes  4. The Accolade  5. Pharaoh  6. The Eyes of Medusa  7. The Witching Hour

Twilight in Olympus (1998) 1. Smoke and Mirrors  2. Church of the Mashine  3. Sonata  4. In the Dragon`s Den  5. Through the Looking Glass  6. The Relic  7. Orion - The Hunter

Prelude to the Millennium - Essentials of Symphony (1998) 1. Masquerade `98  2. A Winter`s Dream - Prelude (Pt. I)  3. The Damnation Game  4. Dressed to Kill  5. Of Sins and Shadows  6. Sea of Lies  7. Out of the Ashes  8. The Divine Wings of Tragedy  9. Candlelight Fantasia  10. Smoke and Mirrors  11. Throught the Looking Glass

V: The New Mythology Suite (2000) 1. Prelude  2. Evolution (The Grand Design)  3. Fallen  4. Transcendence  5. Communion and the Oracle  6. The Bird-Serpent War/Cataclysm  7. On the Breath of Poseidon  8. Egypt  9. Death of Balance/Lacrymosa  10. Absence of Light  11. A Fool`s Paradise  12. Rediscovery  13. Rediscovery Pt. II - The New Mythology

The Odyssey (2002) 1. Inferno (Unleash the Fire)  2. Wicked  3. Incantations of the Apprentice  4. Accolade II  5. King of Terrors  6. The Turning  7. Awakenings  8. The Odyssey

Paradise Lost (2007) 1. Oculus ex Inferni  2. Set the World on Fire (The Lie of Lies)  3. Domination  4. The Serpent`s Kiss  5. Paradise Lost  6. Eve of Seduction  7. The Walls of Babylon  8. Seven  9. The Sacrifice  10. Revelation (Divus Pennae ex Tragoedia)

Iconoclast (2011) 1. Iconoclast  2. The End of Innocence  3. Dehumanized  4. Bastards of the Machine  5. Heretic  6. Children of a Faceless God  7. Electric Messiah  8. Prometheus (I Am Alive)  9. When All Is Lost

Underworld (2015) 1. Overture  2. Nevermore  3. Underworld  4. Without You  5. Kiss of Fire  6. Charon  7. To Hell and Back  8. In My Darkest Hour  9. Run with the Devil  10. Swansong  11. Legend

Hozzászólások : Metalfanatic 2016.11.01. 21:04:32 2011 március 14.-én SYMPHONY X - PSYCHOTIC WALTZ - NEVERMORE volt a Pecsában.

Hozzászólok : Hozzászoláshoz belépés szükséges, ha nem vagy még tag, akkor regisztrálj!